Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XII. Fejezet. Holoczén képzödmények
567 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö Fajnevek és azok ábráinak felsorolása PANTOCSEK J. a Balaton Kovamoszatai vagy Bacillariai czimű munkából Balaton vizében élők 1 NyugatMongolia KossogolmeJenczéiben élők Oestrup E. szerint Tihany Révfülöp Fajnevek és azok ábráinak felsorolása PANTOCSEK J. a Balaton Kovamoszatai vagy Bacillariai czimű munkából Balaton vizében élők 1 NyugatMongolia KossogolmeJenczéiben élők Oestrup E. szerint mélyfúrási próbák Fajnevek és azok ábráinak felsorolása PANTOCSEK J. a Balaton Kovamoszatai vagy Bacillariai czimű munkából Balaton vizében élők 1 NyugatMongolia KossogolmeJenczéiben élők Oestrup E. szerint 100 centm. 200 centm. 310 centm. 120 centm. 170 centm. 220 centm. 270 centm. 320 centm. 370 centm. 420 centm. Surirella Festetichii P ANT . 12. fig. 294, 14. fig. 308. A A A A Campylodiscns hibernicus E. 17. fig. 350 A A A A » hispidus P ANT . 16. fig 339. . . . A + A A A » noricus E. pag. 129. fig. 378. . . A A A A A A A A A » balatonis P ANT . 15. fig. 328; 15. fig. 314, 316 A A A A Carnegia tnirabilis n. g. & spec. P ANT . Fertő tab. 3. A fig. 178—180 A + A A A Melorira varians AG. 15. fig. 315 + + A A A » granulata R ALFS 15. fig. 320 A A A A » lyrata KG. 15. fig. 323 + A A A A A A » arenaria MOORE 15. fig. 329 A A A A A A Cyclotella ocellata PANT. 15. fig. 318 A A A A A A A A A A A Stephanodiscns balatonis PANT. 15. fig. 324. . . . A A A Összesen 183 73 55 78 77 29 59 54 58 47 41 75 Balatonban megállapíttatott eddig 356 élő Bacillaria-fa) és válfaj. Ezekből találtatott a fúrási próbákban 183 Bacillaria-faj és válfaj, vagyis 51-4%. Vagyis 100 centm. = 15'4°/ 0; 200 centm. = 21*9% J 310 centm. = 2r6°/ 0: 120 centm. = 8* 1 °/ 0 i 1 70 centm. = 16'5 0/ 0; 220 centm. = 15*l°/ 0 ; 270 centm. = 16'2% ; 320 centm. = 13*2% ; 370 centm. = ll'5 0/ 0; 420 centm = 21-07%. A balatonmelléki tőzeglápok és berkek. Irta Dr. LÁSZLÓ GÁBOR m. kir. osztálygeologus. A balatoni lápok vagy „berkek" mind a jelenlegi tómedencze alacsony partjai mentén, azokkal egy síkban sorakoznak, már ilyen helyzetükkel is elárulva történetüknek egy fejezetét. Mert noha évszámokban pontosan ki nem fejezhető, mégis geologiai értelemben nem igen nagy idők előtt helyükön még a Balaton terült el, a maiakkal nagyjában megegyező jelenségeivel, áramlásaival, hullámverésével és vízszíningadozásaival. Hogy a balatoni lápok képződése érthető legyen, vessünk egy pillantást a lápképződés általános menetére, a mely főbb vonásaiban az egész földkerekségen azonos. Ha a földfelület valamely pontján csendes és állandó sikér víz gyűl össze, a mi természetesen csak előzetesen meglevő felszíni mélyedésben történhetik meg, akkor ott a növényzet csakhamar megjelenik, illetőleg a már meglevő növényzet kiszorításával egy új, a megváltozott életviszonyoknak megfelelő növényzet fog elhatalmasodni. Míg a szárazföld növényzete a lehető legváltozatosabb keveréke mindazon alakoknak, a melyek az adott éghajlat- és talajviszonyok közt életfeltételeiket megtalálják, addig
