Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XII. Fejezet. Holoczén képzödmények

568 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö a vizeket kísérő növénycsoport sokkalta egyhangúbb, alakokban szegényebb. Ennek magyarázatára elegendő azon körülményre utalni, hogy a növények túlnyomó száma táplálékát a gyökereivel veszi fel oly talajból, a melynek a levegő lényeges alkotórésze. Mihelyt a levegő mozgása a talajban gátolva van mint pl. állandó vízzelborítottság esetében — a talaj levegőjének egy része helyéből kiszorul, a növényi táplálóanyagoknak megújulása pedig módosul vagy megakad. Ilyen életkörülményhez csak kevés növénycsalád tudott alkalmazkodni, helyesebben — mivel az egész növényvilág fejlődési menete a vízi életmódból kiindultnak tekinthető — csak kevés növénycsalád tudta ezen ősi életmódhoz való alkalmazkodást mindmáig megtartani. Általában mondhatjuk, hogy a víz a növényzetet tekintve inkább csak sajátságos termőhelyet létesít, ezért a vízi növényzet a földkerekség legkülönbözőbb pontjain közel megegyező kialakulásban van elterjedve. Ezen tényt minden növényföldrajzi munka kellően bizonyítja, tehát erre bővebben kiterjeszkedni most nem volna helyénvaló. Csak azért volt szükséges e körülményre utalni, hogy érthetőbb legyen ama nagy hasonlatosság, a mely a balatonvidéki lápok növényzetét és ezzel kapcsolatosan a növényzetéből képződött tőzeganyagát jellemzi. A lápképződésnek első feltétele tehát az állandó és csendes sikér viz, a milyen pl. a kisebb tavaké, a nagyobb tavak öbleié, nagy folyóvizeknek mocsaras elterüléseié. Ez biztosítja a vízi és parti növényzetnek megtelepedését és elterjedését. Egyszer megtelepedve és zavaró körülmények nélkül bizonyos növénycsaládok éghajlatunk alatt folytonosan ismétlődő fejlődésükkel és elhalásukkal a tőzegnek alkotórészeivé lesznek. A tisztán vízi növényzet csoportja (Confervaceae, Lemnaceae, Salviniaceae, Utriculariaceae stb.) a félig vízi és parti növényzetéivel szemben úgy tömegre, mint jelentőségre nézve alárendelt, noha alakjai minden csendes víznek első telepesei. Kizárólag úszó testük szilárd rostot alig tartalmaz, ezért elhalás után a tőzeg anyagát nem gyarapítják. Ahhoz, hogy oly csekély nyomuk marad meg, lényegesen hozzájárulnak az ilyen vizekben tömegesen élő állati szervezetek, mert kezdve az egysejtű nyálkaállatokon egészen a halakig terjedő állatsor úgyszólván kizárólagosan növényi táplálékot fogyaszt. Ez állatok viszont táplálékukat keresve túrják fel a vízfenék iszapját és keverik beléje a fel nem emésztett növényi hulladékokat. A lápok fenékiszapjában található számos termés, mag és virágrész kétségtelenül túlnyomó részben ezen élettani jelenségnek köszöni megtartását; de a míg tisztán vízi növényekről van szó, elenyészően csekély a betemetett növényi anyag ahhoz képest, amelyet az állatok felemésztenek. A félig vízi, tehát úszó, de egyszersmind fenéken gyökerező növények (pl. Cliavaceae, Polamogelonaceae, Vallisneriaceae, Nympheaceae, Trapa, stb.) megtelepedésükkel már fokozottabb mértékben járulhatnak hozzá a tőzegképződéshez. Ezeknek sincsenek ugyan olyan szívós edénynyalábjaik, hogy valódi tőzegképzők lehessenek, de egyes részeik, mint a Chara, Polamogelon és Trapa termése, a Nymphea gyöktörzse, stb. már annyira ellenállók, hogy akár a fenékiszapba, akár a tőzegbe ágyazva, alakjukat és szerkezetüket megtartják. Akármelyik balatoni láp tőzegét vegyük is szemügyre, feltűnő lesz rajta az a rostos, hálósán szálas szerkezet, a mely a tőzegnek szivacsos természetet kölcsönöz. Már egyszerű rátekintéssel is többnyire megismerjük e tőzegben a nád szárrészeit meg gyökereit és valóban a behatóbb vizsgálat is megerősíti e látszatot, mert a balatoni tőzegtelepek bizonyos részeiben a nád majdnem kizárólagos anyaga a tőzegnek. Mindazonáltal tévedés volna azt képzelnünk, hogy a balatoni lápokat vala-