Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XII. Fejezet. Holoczén képzödmények
540 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö Ezek a helyek az igazi sivatagnak hű képeit adják most is; különösen akkor, ha a bakonyi szél a Papod felől 10 foknál is nagyobb erősséggel lecsap. A szél hatása és régóta uralkodó északészaknyugat—északnyugati iránya nemcsak a defláczió, hanem az akkumuláczió jelenségeiben is felismerhető. Fent rámutattam, hogy a Kis-Magyar-Alföld bakonyi alján általában homoktalaj szolgál termőföldül és löszt csak elvétve a szél árnyékában levő partokon, kis védett medenczékben és vápákban lelünk. A homokfedte térszín Sümeg és Nyirád között átterjed a tapolczai mélyedésbe, ahol a bazalthegyek lankásabb rézsüjű köpenyét különösen az északra tekintő lejtőkön vastagon elborítja. A Balaton déli partján a Nagyberekben, Boglár és Balatonkeresztúr között, nemcsak a vízszéli széles turzás, a Keleti-tenger „ Nehrung"-jának hasonmása, ad egy kis homokpusztát, amelyet azon297. ábra. A Kőhát kifútt kőtömbjei Kővágóörsön. Laza kvarczhomok közt levő óriási kvarczhomokkőkonkrécziók szerte hevernek. ban a szőlőmívelés és a villák kertjei évről évre jobban megkötnek, hanem fúvott homokból valók a berek lápjaiból kiemelkedő szigetek, valamint azon kerület alacsony dombságai is. Messzire le Somogy vármegye szívébe, sőt a Dráváig lehet a homokfúvásokat észak—déli irányú hátságokban kísérni. A lösz hiánya azt bizonyítja, hogy a pleisztoczén idő óta tart itt a szél munkája, amely abban nyilvánult, hogy a pannoniai-pontusi rétegeket megtámadva, a homokos rétegekből kifútt port messzire elszállította, a homokot pedig buczkákba, garmadákba halmozta. Ma a somogyi homokterületek mívelés alatt állnak; vetés, ültetett erdő köti meg a homokot és csak gömbölyű formáiból ismerjük fel Látrány, Tur, Csepely, Kovácsi, Somogyfajsz körül az egykori homokbuczkákat és garmadákat. A lösz nagy elterjedése a Bakony és a Balaton délkeleti dombvidékeinek magaslatain, valamint fokozatos megvastagodása ebben az irányban a Dunáig, élesen szembeállítja ezt a vidéket a Bakony és Vértes északnyugati oldalával, ahol a homok uralkodik és löszt csak az elzárt völgykatlanokban és völgyfejeken találunk.
