Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XII. Fejezet. Holoczén képzödmények

A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö alatti pannoniai-pontusi rétegekben több csúszás és rogyás van, mint a délin, azt annak tulajdonítom, hogy a szél az északi oldalról többet hordott el a lágy altalajból, mint a déli hegyaljáról; ennek következtében a bazalttól megterhelt lejtők leleroskadoztak. Azért épebbek a bazaltoszlopok is a felsorolt hegyek északi oldalain mint a délieken, mert a rájuk csapó északi szél minden málladékot elszállít róluk és hasadékaikból. Az északnak tekintő dolomit sziklafalak a Keszthelyi hegység északi meredekségein, Rezivár alatt, Zsid környékén, valamint a veszprémi Séd jobbpartján, Haj292. ábra. A" Fertőtó fenekéből kiemelt agyagból származó dreikanter az Eszterháza alatti csatornából. Eredeti nagyságban. máskér környékén szintén az északi szél defladáló erejét bizonyítják. Kétségtelen, hogy az északi szél befolyása alatt keletkezett a somogyi folyók völgyeinek aszimmetrikus keresztmetszete, valamint a Jaba, a Kis- és a Nagykoppány és a Kaposvölgy északi tekintetű, jobboldalainak meredeksége is. Az északi szél régi uralmának hatását látom még abban is, hogy a bazalterupcziók kiszórt tufája, a palagonitos, hamus tufaréteg a Haláphegyen, a Szentgyörgyhegyen, a Badacsonyon, a Szigligeti halomcsoportban vastagabb a hegyek déli oldalán, mint az északin. Ennek általánosítását vagy czáfolatát a bazalttufák ezutáni tüzetesebb vizsgálatától kell várnunk.