Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XII. Fejezet. Holoczén képzödmények

538 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö A szél munkája támasztotta a Kővágóörs, Salföld és Szentbékálla környékén elterülő sajátságos kőtengereket, a «Kőhátakat* (20. ábra a 36. oldalon, 200. ábra a 301. oldalon és itt a 297. ábra), miként Kővágóörsön ezeket hívják. Alsó pannoniai293. ábra. A Fertőtó fenekéből kotrógéppel kiemelt agyagból származó defladált kvarczitdarab az Eszterháza alatti csatornából. Az eredeti nagyság fele. pontusi tiszta kvarczhomokba beágyazott óriási kemény kvarczhomokkőkonkrécziók közül fútta ki itt a szél a laza homokot; aminek következtében a kőtömbök rendetlenül kibillente

1-' eredeti fekvéseikből. 294. ábra. Szélfúvás nyomai meszes dolomitgörgetegen a csákvári törmelékkúpról a Vértes déli lejtőjén. Pompás, széltől származó sziklamarásokat láthatni Sáska, Sümeg, Akaii, Balatonfüred, Veszprém és Hajmáskér—Öskü környékén a mészkő- és dolomit-síkokon és az ezeken emelkedő gömbölyű kőpúpokon, a bakonyi népnyelven «börczökcn»,