Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XII. Fejezet. Holoczén képzödmények
536 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö a szélhajtotta homoktól kimart simított darab volt, amelyek a szétázott és elmosott agyaggát helyén hosszú vonalban sorakoztak. A heves szélműködést az 293. ábrán adott kép találóan bizonyítja. A kép egy lófejnagyságú defladált kvarczittuskót ábrázol, amely szintén a Fertő fenekének szívós, sókivirágzással teli agyagjába volt foglalva. A szél hatásának tulajdonítom azt a körülményt, hogy a Fertőben és a Velenczeitóban semmi molluszkum nincs és a híg iszap is olyan vékonyan borítja a feneket. Ezek a tavak időnként teljesen kiszáradtak, ilyenkor a kiszáradó iszapot a szél elsodorja, sőt az altalajt is megtámadja; a kiszáradt talajt pedig sókivirágzás lepi el, amely az ismét összegyülemlő vizet annyira keserűsóssá teszi, hogy a molluszkumok nem élhetnek meg benne. Vagy talán a sókivirágzás a molluszkumok költéseit pusztítja el. Mindenesetre megjegyezni való bizonyosság az, hogy a Fertőtó fenekének vastag agyagtelepében eddig csiga- és kagylómaradványokat nem találtak. 291 a. ábra. A Fertőtó levezető csatornája a kiemel Vagyagból emelt gáttal. A vízszín 1910 okt. 10-én. 291 b. ábra. A csatorna és a gát pusztulása a vízemelkedés után. Mérték 1 : 100. A fejérvármegyei Sárrét fenekével összehasonlítva a Balaton fenekének lerakodásait, 1 a Velenczei-tótól és a Fertőtől különböző eredményre jutunk. A Sárrét gazdaságilag is jelentős tőzegtelepe alatt ugyanis molluszkumokkal teli iszapot és agyagot rejt és mai vizeiben is sok csigát, kagylót éltet. Olyanféle jellegű tehát a Sárrét, mint a Balatonnak nagy berkei, amelyekből a víz egészen soha sem takarodott el. A legtöbb éleskavics eredetileg gömbölyű görgeteg volt, amelyből a szél köszörülte le homokkal az élekben találkozó sík lapokat (294. ábra). Hangsúlyozom, hogy a Balaton környékén nemcsak éleskövek, hanem szálban álló sziklák is viselik a szél pusztító és anyageltávolító erejét. így mindenekelőtt a Bazalthegyeket idézem szembeötlő példákként. A Badacsony-, a Szentgyörgyhegy, a Csobánczvárral koronázott Gyulakeszihegy és a Haláphegy északi oldalai meredekebbek és sziklásabbak a délieknél. A badacsonyi Kőkapu sziklái (295. ábra), a Szentgyörgyhegy Kőzsákjai (296. ábra) az észak felé tekintő oldalakon vannak. Hogy a bazalt 1 KORMOS F.: A fejérmegyei Sárrét geologiai múltja és jelene; Paleontologiai függelék, IV. köt., VIII. közlemény.
