Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XII. Fejezet. Holoczén képzödmények
532 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö pezsgett, tehát karbonátokat csak alárendelten tartalmazott. Szemcséi roppant finomak, úgy hogy csak a legerősebb nagyításokkal vizsgálhatók; maximum egy-két századmilliméter a legnagyobb dimenziójuk. A színtelen kvarcz-szemeken kívül csak néhány ásványspeczies volt meghatározható : turmalin apró kristálykákban s = színtelen-sárgás, co = sötét zöldesbarna pleochroos színnel; néhány amfibol-szem, melyeken a hasadást jelző vonalkák jól kivehetők, pleochroizmusuk erős 1 C = halványzöld, C = sötétzöld színben, kioltásuk határozottan ferde, — de 20°-on aluli— maximálisan c : C = 190; egy-két muszkovitpikkely, köztük egy 0"2 mm. nagyságút is találtam, ez volt az egyetlen nagyobb ásványdarabka a porban ; néhány ru///-kristályka, e = sárgásbarna, co = halvány sárgásbarna, gyenge pleochroizmussal; egy-két színtelen-szürkés zirkon-tű, két sárgásbarna biotit-szem zárja be a sort. 2. Az 1897 április 28-tól július 22-ig a Balatonba hullott por rendkívül finom, szürkeszínű, helyenként összetapadt volt. Iszapolás után csak kevés maradékot adott, mely sósavval kezelve pezsgett. A szemecskék parányi volta miatt a vizsgálat meglehetős körülményes volt. A por túlnyomó részben színtelen kvarcz-szemékből áll. A kvarczon kívül még a következő ásványokat határoztam meg: A sárgásbarna biotit-lemezkék a kvarcz után a leggyakoribbak. Amfibol-1 csak néhány szemet találtam, melyek C = barnászöld, i C = igen halványzöld és c : C = 15°—18° jelleműek. Limonitos agyagos gömböcskék és növényi eredetű rostok is gyakoriak. Néhány muszkovit- és kevés klorit-pikkely is felismerhető volt. Színtelen vagy szürkéssárga zirkont csak egykétszer találtam és mindig csak törmelékszemek alakjában. Végül még egy szem halványzöld, nem pleochroos, 27—28°-os extinkcziót mutató augitot és egy szem halványrózsaszínű izotrop-gránátot sikerült meghatároznom. 3. Az 1898 április 7-től november 10-ig a Balatonba hullott por igen finom szemű, halványszürke színű, itt-ott eredetileg összeálló volt. Iszapolás után nyert maradékában már több karbonát volt, mint az előző porban; sósavban erősebben pezsgett. A finom por főtömege a színtelen kvarczszemek, köztük néhány, a többinél jóval nagyobb szem is akadt. Sárgásbarna fo'o/z7-pikkelyek és muszkovit-\emezkék sem éppen ritkák. Néhány amfibol szemet is megfigyeltem, melyek C = barnászöld, 1 [ = sárgászöld pleochroizmust és 15—17°-os kioltást mutattak. A néhány szem turmalin co = sötétbarna, s = halványsárga színekkel pleochroos. Egy-két zirkonszemet is találtam, melyek színtelenek s törmelékdarabkák. Néhány nagyobb, teljesen izotrop színtelen-szürkés, kagylós törésű szilánk üveg lehetett. Egy szem parányi rari'Z-kristályócskát is megfigyeltem, mely gyengén pleochroos volt: e = sárgásbarna, co = halványabb sárgásbarna. Végül még egy-két halványrózsaszínű gránátszemet, néhány limonitos agyagszerű gömböcskét s néhány növényi rostot találtam.» A különböző irányban történt vizsgálatok eredményei meglehetősen egybevágnak a hulló por és a balatoni iszap finomságára, ásványos alkatára és kovasavas meg mészkarbonátos jellegére vonatkozólag. Kívánatos volna ezeket a vizsgálatokat a Balatonba hulló por évszakok szerinti minőségére való tekintettel folytatni és kiterjeszteni a vizsgálatot a fenék iszapjának a nagy szelektől származó felkavart állapotára is. Minden nagyobb vihar után, amely a Balaton vizét fenékig felkavarja, a tó vize megzavarodik és átlátszósága 0'70—0'50 m.-re csökken. Szélcsendben megtisztul
