Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XII. Fejezet. Holoczén képzödmények
A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö 0'353 mm.-nyi vastagság alapján. A Balaton fenekén levő holoczéniszap képződéséhez tehát összesen 8421 év volt szükséges. Lássuk még, hogy mennyi idő kellett az átlagosan 10 m. vastagra becsült somogyvármegyei finomszemű szubaerikus típusos lösz lerakodásához. Ennek térfogati súlyát EMSZT KÁLMÁN 2154 gr.-nak határozta meg. Az évi 0'57 mm. magas, 900 térfogati súlyú hulló port erre a térfogati súlyra átszámítva, 22,437 év alatt keletkezett ez a löszréteg. Távol legyen tőlem, hogy fentebbi számítgatásaim eredményeinek túlságos jelentőséget és abszolút bizonyítóerőt tulajdonítsak. Inkább csak abban szeretném eziránybani vizsgálataimnak értékét látni, hogy a szubaerikus porhullás mérésének lehetőségét kimutattam velük. Nagy sajnálattal kellett belenyugodnom abba, hogy lemondjak a Balatonba hulló por mérésének folytatásáról. Sem az anyagi eszközök nem engedték, hogy állandósítsam az észlelést, sem pedig hozzá alkalmas megbízható emberem nem volt többé. Különben is a porhullás megfigyelését nem csupán egy helyen kellene rendszeresíteni, hanem a Balaton több pontján és közepén is hasonló mérőkészségeket felállítani, amilyen, a Kerebed-öbölben két évig fennállott. A meteorologiai megfigyelések keretébe kellene belevonni és az egész országra kiterjeszteni a porhullás mérését. A porhullásokból keletkezett lerakodások tanulmányozásához még több és az enyémeknél mélyebb fúrást tartok szükségesnek a Balatonon, hogy annak porhullásokból támadt összes lerakodásait pontosabban megismerjük és a szárazföldi szubaerikus lerakodásokkal minőségre és mennyiségre összehasonlíthassuk. * * * DR. EMSZT KÁLMÁN és TREITZ PÉTER m. kir. földtani intézeti kartársaim a Balatonfenék iszapját pontos chemiai és mechanikai elemzésekkel vizsgálták és a párolgás-mérő kádba hullott port is megállapított módszerekkel tanulmányozták. Tanulmányaik kiderítették, hogy a Balatonfenék iszapja és két év alatt a párolgás-mérő kádba hullott por megegyeznek. A Balaton környékén nagyobb porhullásokat is tapasztaltunk az alatt a 20 év alatt, mióta megfigyeléseink folytak. 1895 telén egyízben hó borította el a Balaton jegét; minthogy több napig szélcsend uralkodott, a hó sima felülettel megmaradt és felszínén vékonyka kéreggel megfagyott. Harmadnapra a havazás után végigjárkálva a tó jegén, feltűnt, hogy lábnyomaink tiszta fehér havat gázoltak fel, mely a felszín sárgás színezetű kérgétől élesen elütött. Kétségtelenül a hulló por festette meg gyenge krémszínű árnyalattal a hó felszínét; ez a por csendes levegőben szállt le. Kétszer nagyobb porhullás is volt a Balatonon és távolabbi környékén. 189G februárius 29-én és 1901 márczius 11-én, amikor nemcsak Túladunát, hanem egész Közép-Európát ellepte a sárga hó. DR. VENDL ALADÁR m. kir. földtani intézeti geologus kérésemre szíves volt tüzetes vizsgálat alá venni a Keszthelyen 1896-ban hullott port, amelyet dr. LOVASSY SÁNDOR gazdasági akadémiai tanár úr küldött volt nekem. Ugyancsak VENDL A. vizsgálta a Kereked-öböl párolgás-mérő kádjába az 1897. és 1898. évek nyarán hullott pormintákat is. Vizsgálódásainak eredményeit a következőkben írta le: «1. A z 1896. II 29-én este '/«7-től—11-ig Keszthely körül hullott sárga hóból nyert próba sötétbarna színű iszapolási maradékot adott, mely sósavval csak mérsékelten 34*
