Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XII. Fejezet. Holoczén képzödmények
XII. FEJEZET. HOLOCZÉN KÉPZŐDMÉNYEK. A jelenkori képződmények tulajdonképen a most uralkodó fizikai viszonyoknak, különösen a klímának termékei. De hogy mikor kezdődött a jelenlegi fizikaiföldrajzi állapot, hogy lassan, fokozatosan vagy élesen és rohamosan alakult-e át a pleisztoczénkor klimája a haloczénkoréba, arról világos képünk még nincsen. Geológusaink eddig rendesen az embernek legrégibb nyomait tartalmazó rétegeket már a holoczénbe helyezték. Most már azonban ismerünk ilyen ősi nyomokat a túladunai részek több helyéről a pleisztoczén rétegekből is (tatavárosi mésztufa, siófoki Sáfrány kert völgyi lösze). 1 A Balaton fenekén, a környező völgyületekben és laposokban, valamint a dombok vidékén a holoczén lerakodások sok helyt több méternyi vastagságúak, de nem mindenütt válnak el élesen a pleisztoczén lerakodásoktól. A holoczén képződmények a Balaton környékén változatosabbak, mint hazankban egyebütt, ahol eddig többnyire csak a folyók és patakok alluviumát jelölték ki a geológusok holoczén rétegként. A Balaton körüli különböző térszíni régiók, jelenlegi lerakodásai a tó vízszélén és fenekén keletkező lerakodásoktól különböznek. A balatonvidéki holoczén képződményeket a következő csoportokba foglalom: Homokterületek és szélokozta alakulások. A Balaton partjainak alakulása. A Balatonba hulló por és a tófenék. T őzeglápok. A termőtalaj. Ezekben írom le röviden a balatonvidéki jelenkori képződményeket. A homokterületek és a szélalkotta képződmények. A száguldó szél, amely északi irányokból a Balatonfelvidékről lerohanva bóraként dühöng, legerősebben megfigyelhető átalakulásokat okoz a felszínen és a Balaton hullámaival a partokat szembetűnően támadja, átalakítja. A szárazon leginkább visszatükrözik a szél munkája, a homokcsiszolta éleskavicsokon (Dreikanter, Facettengeschiebe), amelyeket Tapolcza, Haláp és Sümeg 1 Lásd KORMOS T. közleményeit: Földt. Int. Évkönyve XX. köt. 1. 34—64. old. és a Paleontologiai függelék VI. közi. 14. oldalán.
