Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XII. Fejezet. Holoczén képzödmények

508 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö vidékén bővében gyűjthetünk. Gyakoriabbak ezek nálunk, mint a sivatagokban. A kanszui Góbin és a Vörös-tenger arábiai partjain, tehát a földkerekség legtípusosabb sivatagjain nem tűntek annyira sűrűn szemembe a deflácziós jelenségek, mint a Balatonfelvidéken. Eddig még nincs szó irodalmunkban a Bakony tágabb értelemben vett környékének sőt általában Európának sivatagalakulatairól és még kevesebb nyoma van 265. ábra. Pannoniai-pontusi homokkőtáblák szóikimarta barázdákkal és horpadásokkal és fénylő felszínnel. A Szentgyörgyhegy alatt a Kisapáti mellett lévő vasúti árokban. Az eredeti nagyság 1/

3-ában. olyan kísérletnek, amely a detlácziós jelenségek koráról szólna. Látva a szél munkájának közelfekvő, a jelenkorba eső jelenségeit, természetesen fölmerül a kérdés, hogy mióta tart a levegő mechanikai szereplése a túladunai középhegységben. Felmerül az a kérdés, hogy mikor vette kezdetét a homoknak eolikus eltávolítása a pannoniai-pontusi rétegekből, mikor kezdte a szél kirostálni a homokot a mioczénés plioczénkorú kavicsokból; továbbá mennyi ideje annak, hogy egy száraz klímának széndioxidban bővelkedő levegője feloldotta a kavicsoknak mészkő-görgetegeit és a