Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények

A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö vasborsós agyagpróbát vizsgáltam, mindegyikben bőven találtam iszapolás és szitálás után finom szegletes kvarczszemeket, de ritkábban kopott és gömbölyűfejűeket. Persze más ásványszemek sem hiányoznak és fehér csillámpikkelyek is gyakoriak a finom porban; sőt elvétve mészkő- és dolomitszemekre is akadtam a durvább rostálatban. Pusztán előzetes összehasonlítási czélból állítottam össze táblázatosan néhány lösz- és vasborsós anyag kiiszapolt porának szemnagyságait. A tágabb értelemben vett Bakony különböző pontjairól és környékéről származnak a felsorolt próbák. Csupán a lösznek és a közbeékelődő, vagy rajta nyugvó májsötétbarna, rozsdasárga, vasborsós, mésznélküli lösznemű agyagtelepeknek porszemeit vizsgálgattam a megelőző táblázatban felsorolt próbákban. Egyelőre csak kevés tapasztalatot, összegezhetek a kiiszapolt kvarczszemek nagyságáról. 1. A magasabb helyekről, a nagybakonyi termőhelyekről a Dobosi-erdőből származó löszben és vasborsós sárga vagy barna agyagban finomabbak a szegletes kvarczszemek, mint a mélyen fekvő vidékekről, Somogy, Tolna, Fejér és Baranya vármegyében gyűjtött löszben. 2. A vasborsós agyagban viszonylagosan több a nagyobb homokszem, mint a típusos löszben : a legnagyobb homokszemeket a lösz közé ékelődő vasborsós barna agyagos telepekben találtam ; egyszersmind a kopott és gömbölyű homokszemek is gyakoriabbak ezekben a telepekben, mint a löszben. Különösen feltűnő ez a nemespécseli löszbe foglalt agyagtelepben a homokszemek nagyságát és azok gömbölyű voltát (l'O mm és 0'475 mm.) a környező löszbeliekhez viszonyítva. 3. Ugyanabban a feltárásban az alsó részben több és nagyobb szemű homok van mint fent. Ezt az előszállási és a paksi löszszelvények tanúsították. Nem tekinthetem ezeket az eredményeket megállapított általánosítható bizonyosságnak ; inkább csak reákívántam mutatni arra, hogy a lösznemű szubérilis képződmények szemnagysága épp úgy ügyeimet érdemel, mint a folyómedrek hordaléknagysága, mert ezekből a szállítóerő energiájára lehet következtetni.