Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények
A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö porát, olyan korban, amikor a nagy elpárolgás a humuszképződésnek nem kedvezett. Fátlan, kopár bakonyi kősíkokon azonban lösz sem nem képződhetett, sem meg nem maradhatott volna, mert az erős északnyugati szelek ilyen fensíkokról minden laza földet idők multán lesöpörnek. A bakonyi szabad löszterületek hajdani erdők helyén vannak; a földmívelésnek útjából tért ki rajtuk az erdő. Nagy küzdelemmel : trágyázással, ugarolással, tavaszi szántással védi most a gazda a földjét az elfuvatás előtt ; de azért nem egy helyen most már a sziklát szántja a gabona alá. Meg kell még említenem, hogy ott, ahol a magasabb, nem völgyi lösz, vápát, mélyedést tölt ki, ott rendesen aprókavicsos, szegletes szemű, konkrécziós rétegecskék indulnak ki az altalajból, de a típusos löszben igen hamar elvesznek. Gyakran 450 263. ábra. Az eplényi vasúti alagút déli szádénál feltárt lösz. Mérték : 1 : 7500. t\ fő-dolomít, ú liasz (alul krinoidás mészkő, felül tűzköves rétegek), m : i mediterrán kavics és homokkő, q" lösz, aljában sötétebb, mésznélkiili. tapasztaltam, hog}- az ilyen löszszel kitöltött régi árkokban a lösz alatt, de attól élesen el nem választhatólag szürke, agyagos homok fekszik; az ember hajlandó volna valami különnemű régibb üledéket látni benne. Iszapolással vizsgálva azonban, csakhamar meggyőződünk, hogy a szürke löszhomok apró konkrécziós csövecskékkel csak úgy teli van, mint a lösz és pleisztoczénkorú szárazföldi csigák sem hiányzanak belőle. Másut ismét a lösz alatti ősi árkokban vizes sötétbarna lösz van, amely kemenyebb és kevésbbé meszes, mint a felette nyugvó, de anyagára nézve nem különböző sárga, száraz lösz. Az eplényi alagút építése alkalmával, 1895-ben láttam az alagút déli nyílásában ezt az esetet (263. ábra). Azt hiszem, hogy mozgó talajviz áztatta itt ki a meszet a löszből a régi árok aljához közel. A vasborsós vagy ha bérezés sötétbarna vagy veres agyag. Ha a lösz szintezéséről és eredetéről is még befejezetlen viták vannak, még kevésbbé megállapodottak ismereteink a babérczes (vasborsós) agyagról, amely a löszhöz csatlakozva, mindenütt kisebb-nagyobb vízszintes elterjedésben és változó vastagságban a löszben előfordul. Sárga, barna, ritkábban veres szinű ; megiszapolt maradványa szegletes kvarezhomok és fehér csillám; vasrozsdás, limonites növényszárak bőven vannak benne. Ennek a képződménynek tüzetes vizsgálatát az agrogeologusoktól várom. Itt csak azt fejtem ki röviden, hogy a löszben kiékelődő vékonyabb, vastagabb, 2 métert sehol meg nem haladó telepekben láttam ezt az agyagot a somogyi dombvidéken és a Balatonfelvidék szorosabb környezetén (264. ábra).
