Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények

504 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö Ugyanezeken a helyeken néhol a lösz feküjében látunk sötétebb mésztelen, agyagosabb telepet és még gyakrabban a lösz felett van ritkán egy méternyi vastagságot ritkán elérő sárga agyag. Különösen a somogyi fensíkok erdőiben tapasztalom a löszt elfödő sárga agyag nagy elterjedését. 204. ábra. Homokos, aprókavicsos, réteges löszben kiékelődő, sötétbarna és veres agyagos rétegek Balatonaligán, a Marhaitató lejáróján. A Zala völgyében fölfelé haladva, a Göcsejben és még inkább a Kerka-völgy mellekén, valamint a Zala-völgy felső szakaszát kísérő kavicsplatókon a lösz fokozatosan eltűnik és az utóbbi helyeken kizárólag babérczes, homokos, sárga és veres agyag borítja el a térszínt. Mélyebb részeiben az agyag itt szürke, vertikálisan vasrozsdás erezetekkel tarkázott és fokozatosan megv át a felszín babérczes sárga s veres agy agába. Zalaegerszeg, Andráshída és Baltavár körül adja át a lösz uralkodó szerepét a vasborsós agyagnak. Ezeken a helyeken kell majd a lösz és a babérczes agyag eredetét és egymáshoz való viszonyát alaposan vizsgálni. Táblázat a lösz és a vasborsós agyag homokszemeinek nagyságáról. A löszben és a közbeékelt sötétbarna, rozsdasárga, barnasárga, vasborsós agyagtelepekben felfogásom szerint és TREITZ PÉTER m. kir. főgeologus barátommal megegyezésben a hulló por jelentékeny szerepet játszik. Akárhonnét vett lösz- és