Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények
502 vétlenül az igazi lösznek adja át a térszínt. Ez a magasabb lösz csak 3—4 méternyi vastagságban fedi a fensíkokat és alóla a pannoniai-pontusi agyag sok helyen kibúvik. A Vál alatt levő Csordáskúttól a Baranyai szőlők felé fölmenőben láttam a 262. ábrán bemutatott szelvényt. Ebből a szelvényből azt következtettem, hogy a lösz lerakodása előtt a Vali-völgy és környezete már kialakult volt, sőt a jelenlegi völgy talpánal is mélyebben volt a pannoniai-pontusi rétegek közé bevágódva, minthogy a völgy fenekét vastagon elfoglaló, mocsaras holoczén lerakodásokat a vízlecsapoló árkok még nem tűzték keresztül. A löszlerakodás, felfogásom szerint, egyszerre indult meg a tetőkön és a völgyben ; csakhogy a völgy oldalain a lehulló porhoz az az anyag is hozzájárult, amit a lecsergedező esővíz a löszből a pannoniai-pontusi rétegek eredetileg kopár, kavicstól behintett felületéről a lejtőkre alászállított. Ottjártamkor tartósabb országos eső volt és akkor megfigyeltem, hogy az esővíz minő egyenletesen hordja le a homokos iszapot a magasabban fekvő löszből a völgyoldal lejtőire ; eközben a sovány gyep között kis lépcsők keletkeznek, amelyeken a durvább porond és apró kavics visszamarad. Baranya-szőlők Óhegyi szőlők SW 2oz A 262. ábra. Szelvény a Váli-völgyön keresztül Vál déli vége előtt. Mérték 1 : 30000, 1 : 10000 (kb. 1 : 3). mf pannoniai-pontusi rétegek, q"a völgyi, homokos, réteges lösz, q" valódi lösz, a völgyi alluvium. Ezzel azt kívánom bizonyítani, hogy a Balaton keleti környezetében a magasabb fekvésű típusos lösz és a mélyebben elterülő homokos völgyi lösz között alig lehet nagy korbeli különbség és hogy korkülönbségüket itt, ellentétben a Somogyi dombvidékeken és a Zalai hátságokban szerzett tapasztalatokkal, bizonyítani nem lehet. Származásukban is csak annyiban különböznek, hogy a típusos lösz kizárólag porhullások terméke, míg a réteges, homokos völgyi lösz keletkezésében az esővíz denudáló munkája is közreműködött. Hogyha a nagyobb nedvességben keletkezett völgyi és a szárazabb levegőre utaló magassági lösz között a faczieskülönbséghez mégis korbeli különbséget is keresnénk, úgy a völgyi löszt ítélném idősebbnek, mint amely a posztplioczénkorú völgyületeket is kitöltötte. Ezzel körülbelül azt a régi nézetemet 1 is bizonyítgatnám, hogy a lösz nem valami nagyon száraz klima alatt keletkezett, hanem füves vidékeken, esőjárta helyeken rakódott le. Egyedül az esők egyenlőtlen időbeli eloszlása, hosszú nyári és különösen őszi szárazságokkal, amelyek a növényeket elrothadni nem engedték, hanem száraz korhadásukat, elporlásukat okozták, volt szükséges a löszképződéshez. A veszprémi fensík nagy lösztakaróit látva, ahhoz az újabb időben felmerült nézethez is közeledem, hogy ott a nagykiterjedésű erdőségek fiatalabb korban szűrték le a levegő 1 A geologiai megfigyelések leírása és eredményei ; Gróf Széchenyi B. keletázsiai útjának tudományos eredményei. I. köt. 484. (176.) és köv. old.
