Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények
470 4L Balaton környékének geologiai képződményei. végén a turzás magasságát 1891 június hó 19-én 4'39 méternek nivelláltam a tó tükre felett. Szepezd és Révfülöp között 3 m. magasságúak az egykori turzások maradványai. Balatonudvari és Akaii között a régi temető közelében levő előfok alatt 3'50 4'43 m. magasságokat ad a balatoni vasút hossz-szelvénye a régi turzások középvízállás feletti magasságául. A Tihanyi félsziget partjain 2'30 m. a régi balatoni szinlő magassága a mai középvíz felett. A Kerekedi öbölben Csopak és Kövesd határán KOGUTOWITZ KÁROLY 2 m.-nek mérte a turzás magasságát (Lásd a 282. ábrát az 523. oldalon). 1 Az Alsóörsi vasúti állomás mellett is hasonló magasságú homokos kavicsot ástak meg és használták fel a vasút építése közben. Ezek a magasságok nem mondanak biztosat az egykori vízállásokról, minthogy a turzások a parti áramlás ereje és a szélokozta hullámok vízmagasságához képest a középvízszín felett különböző magasságban halmazódhatnak fel, sőt néhol a vízszín alatt is keletkeztek. A Balaton felvidékről származó kőzet, többnyire mészkő és dolomit, szolgáltatták a turzások murváját. A patakok hordalékából az apróbb, legföljebb tyúktojásnagyságú kavics származott a régi torrenstörmelékkúpok vízbe hullott kövei pedig a nagyobb, néha lófejnagyságú darabokat adják. A turzás kavicsa szegletes, az éleken alig koptatott; a kavicsokat, valamint a nagyobb kőtuskókat is mindig meszes iszap burkolja, sőt olykor 0*5—l'O mm. vastag mészkéreg burkolja (Lásd a 286. ábrát az 529. oldalon). A jelenkori balatoni kavicsoktól, amelyekről alább lesz szó, nem különböznek. A Balaton alsó, déli partjai jelenleg egyenes vonalúak és ezt az egyenességüket a parttal egyközös jelenkori turzásoknak köszönhetik, amelyek a pannoniai-pontusi rétegekből álló magas partok között nyíló kisebb-nagyobb nádbozótos és berkes laposok öbleit szelíden homorú-íveltségű kavics- és homokgátakkal elrekesztették. Az öblökbe menve azonban nemcsak régibb sarkantyúalakú turzásokat találunk. hanem azt keresztben egészen átszelő kavicsos homokgátakra is akadunkA siófoki káptalani magtártól a zsidó temető felé a fokszabadi Madarasi-dülőn át a Sáfránkert-dülőig vonuló magas gát, a Jut és Siómaros közötti kavicsos homok régibb, valószínűleg pleisztoczénkorú turzások, amelyek a Sióbozót rétségeit részekre osztják, továbbá a Szántód és Köröshegy között a rétre benyúló kavicsgátak, sőt Köröshegy vágóhídja körül a Balaton vízszélét jellemző gömbös aprókavicsos, homok, valamennyien a Balaton régi parti lerakodásaiként szerepelnek (Lásd a 283. és 284. ábrát az 524. és 525. oldalon). Szemes, Balatonlelle, Boglár megett a berkek keleti és déli partjain is több helyen van feltárva aprókavics. Legnagyobb tömegben pedig a Nagyberekben Buzsák, Tótszentpál, Nikla körül találtam a Balaton régi vízszéli régióira. Tótszentpál közelében a Prevoz-major és a Hátdomb partját aprókavicsos homok kíséri, amelyben ökölnyi, alig koptatott, mésszel bekérgezett kvarcz görgetegek is vannak. Balatonszentgyörgy vasúti pályaudvara magasabban fekvő aprókavicsos dombhátba van bevágva. Ennek anyaga a siófoki káptalani magtárnál és a zsidó temető dombhát végén feltört pleisztoczénkorú turzás anyagával azonos. Balatonszentgyörgytől Vörsig nyomoztam a régi turzás kavicsos darabját. A régi turzások geologiai korát pontosan megállapítani nem tudom; annak alapján, hogy a Balaton kvarter lerakodásait Siófokon, Szepezden, Akaiin felismertük és Balatonfüreden édesvízi forrásmészkövet, mocsári csigákkal leltünk, a nagyobb magassági 1 A Kerekedi öböl partalakulásai. Budapest, 1907 (Doktori értekezés) 21. old.
