Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények
A Balaton környékének geologiai képződményei. 471 színben fekvő turzásokat hajlandó vagyok részben pleisztoczénkorúaknak ítélni; különösen a szélesebben elterülő és magasabban fekvő somogyi aprókavicsos homokgátakat tekintem régibbeknek. Ilyen régibb turzások lehetnek a zalai part magasabb kavicsgátjai és sarkantyúi is; ezek azonban a fiatalabb turzásokkal többnyire össze függnek, ellenben a somogyi berkek és bozótokban mocsaras mélyedések választják el a mai parttól távolabb lévő és magasabb, véleményem szerint régibb turzásokat a vízszéli fiatalabbaktól. Maga a vízfeletti magasság mitsem bizonyít, mert történeti időben is voltak a Balatonnak, a mainál jóval magasabb vízállásai, amelyek a somogyi partnak magas turzásait nagyrészben a jelenkorban építették. A Balaton fenék pleisztoczénkorú lerakodásai. Ha már a Balaton felszíni vízmelléki lerakodásainak korát sem lehet a pleisztoczén és a holoczén között biztosan szintezni, még bajosabb a fenekén levő üledékeket korok szerint szétválasztani. A tó vízszínéről hajón végzett 17 fúrás földpróbáit EMSZT KÁLMÁN és TREITZ PÉTER barátaim vizsgálták chemiai és mechanikai elemzéssel. A fúrásokból előkerült puhatestű maradványokat pedig W EISS A RTHUR határozta meg. EMSZT és TREITZ vizsgálatai bebizonyították, hogy a Balaton fenekének iszapja a belehulló porral azonos. A Balaton fenekén megfúrt tőzeges rétegek azonban arra mutatnak, hogy a Balatonnak jelenleginél mélyebb vízállásai is voltak. Sem a megvizsgált kőzetanyag, sem a csigák nem adnak elegendő pontos adatot arra, hogy a pleisztoczén- és a holoczénlerakodásokat a Balatonfenéken elválasszuk. De azt is már nagy eredménynek tartom, hogy több fúrás a pannoniaipontusi rétegeket a Balaton feneke alatt elérte. A fúrások szelvényeit, minthogy azokban a jelenkori üledékek a régiektől el nem választhatók, a következő fejezetben fogom tüzetesen ismertetni, amelyben a holoczénkori képződményekről lesz szó. Ezen a helyen csak azt emelem ki, hogy a pannoniai-pontusi altalajt milyen mélységekben értük el. A Balaton víztükréről végzett fúrások között a legtöbb elérte vagy megközelítette a tó régi lerakodásai alatt közvetlenül fekvő pannóniai rétegeket. Ezek a fúrási pontok a következők. Vízmélység a A fúrás alja I. A Balaton keleti részén: középvíztől középvíz számítva alatt Aszófői sarokban 2-15 m. 24'25 m. 24*25 m.-ben A pannoniaiAlsóörs villatelepe előtt . 1-18 „ 14-63 7) 14-63 „ pontusi altalajhoz közel járt Fűzfői sarokban .... 2"67 „ 17-77 CD Partfőszőlők alatt Balatonelérte a panno> niai-pontusi főkajár vizén .... 2'89 „ 10-89 » 870 elérte a panno> niai-pontusi Siófok és a Fokszabadi harétegeket tár közelében .... 4'20 „ 13-10 » 7-90 „ Szántódi révnél .... v rozsdás homok, dió-, mogyoróSzántódi révnél .... 0-70 „ 8-80 V nagyságú, kimart felületű, bekérge' zett partszéli kavicscsal Tihanyi révnél .... 3'35 „ 11-70 P j a kemény talajba a csövet nem ) lehetett mélyebben leszorítani.