Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények
464 19. Planorbis albus MÜLL. 20. „ nitida MÜLL. 21. „ contortus L. 22. „ naut ileus L. 23. „ crista L. 24. Bithynia ventricosa GRAF. 25. Valvata piscinalis MÜLL. 26. Valvata macrostoma STEENB. 27. „ er ist ata MÜLL. 28. Lithoglyphus natieoides F ÉR. 29. „ pyramidalis v. MLLDFF. 30. Pisidium amnicum MÜLL. 31. „ (sp.?) 32. Sphaerium corneum MÜLL. Az állóvízi és folyóbeli molluszkumokon kívül az apró gömbös kavicsok is biztos mutatói annak, hogy a hajdani Balatonnak vízszélén ülepedtek le ezek a rétegek. Kopaszhegy A téglavető gödör feneke. 238. ábra. A boglári téglavetőben feltárt 6'50 m. magas part rétegzése. A téglavető talpa a Balaton melletti mocsaras síksággal esik egybe és kb. 108 —109 m. t. sz. feletti magasságban teriil el. A téglavető gödrének nyugati fala mintegy 75 — 80 ni. távolságra van a Kopaszhegy erupcziós bazalttufa-oldalától; kelet felé 1 km. távolságban a part a balatonlellei kishegyi szőlőkből lejövő völgy Uszó nevű berkében laposodik el. Mérték az alapra 1 : 3000, a magasságokra 1 : 300 (1 : 10). bt a Kopaszhegy bazalttufája, a sárga és szürke pannoniai-pontusi homok (2 m.), xb sárga, agyagos homok, kelet felé csakhamar eltűnik a téglavető bemetszésének nyugati falán, a felügyelő lakása mellett 0 15 m. vastag és telidesteli van csiga- meg gyérebb kagylóhéjakkal, c sárga, agyagos, réteges lösz (1 '80 m.), d kelet felé kiékelődő sötét (fekete) agyagrétegecske, borsónyi és mogyorónyi aprókavicscsal, e sárga, homokos, réteges lösz (1*60 m.), / sötét termőföld. A balatonfüredi savanyúvízforrások felszállásának körülményeit pontosan megvilágították azok a fúrásokkal egybekötött vizsgálatok, amelyek az 1913. év telén a fürdőtelepen az ásványvíz szaporítása érdekében történtek. A Balaton tükre felett, 7 m. magasságú terraszon a Ferencz József ivókút, a Savókút és a fürdőt vízzel ellátó kút északkelet-délnyugati vonala mentén mindkét irányban még több szénsavas forrás van. Északkelet felé a Klotild-udvar alatt, délnyugatnak pedig a Stefánia-udvarban. A források egy törésvonal mentén sorakoznak. Ez a vonal a permi homokkő és a werfeni rétegek közötti meredeken álló határoló lap, amely hasadék jellegű, mert a werfeni rétegek mellette khaotikusan vannak összegyűrve. Az északnyugat-délkeleti irányú haránt repedések temérdeksége a fürdőtelep körül szintén megzavarta a telepedést. Azt sejtem, hogy a színházépülettől az Eszterházy-szállodateleknek délnyugati szeglete felé tart egy repedés, egy másik pedig a cselédlakásoktól a k'EGLOvics-háznak
