Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények
A Balaton környékének geologiai képződményei. 465 tartva, a fürdőtelep Zsigmond- és Liget-utczáját ferdén metszi. Mind a két repedést a rétegek felszíni kibukkanásából és a térszíni egyenetlenségekből következtetem. A BLAHA LujzA-féle ház udvarán és a KEGLovics-házban levő gyenge savanyúvizek esnek az utóbbi vonalba; az Eszterházy-szálloda alatt levő erősebb szénsavas kút pedig a színháztól lenyúló hasadásba illik bele. Az is lehetséges, hogy az északkelet-délnyugati irányú hosszanti törésvonal szakaszonkint eltolódott a fiatalabb haránttörések között és a forrásvonal is kulisszákba kimozdult helyéből. Ezekben a régi színlőkben bőven találhatók olyan borsónagyságú, csaknem gömbös, sima kavicsok, amelyek a Balaton vízszélén jelenleg keletkező apró tavi görgetegecskékkel tökéletesen azonosak; ami azt bizonyítja, hogy a pleisztoczénkorú Balaton vízszélén is hasonló erejű vízmozgás alakította a porondot, mint jelenleg. Ott, ahol ezeket a gömbalakú kavicsokat, amelyek között néhol mogyoró- és galambtojásnagyságúak is akadnak, a Balaton mellékén megtaláltam, mindenütt a Balaton hajdani partjait ismertem fel. SE Balatonföldvár Balatonudvari A4F 239. ábra. Harántmetszet a Balaton teknőjének nyugati részében. Mérték az alapra 1 : 75000, a magasságokra 1 : 20000. s—h paleozoi fillit, tg felső werfeni lemezes-mészkő, tj" megyehegyi dolomit, mg mediterrán rétegek, m 3' sarmatiai rétegek, mg y pannoniai-pontusi rétegek, a tavi lerakódások. A - - vonalak a Balaton teknőjének feltételezett hosszanti lesülyedését jelzik. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a Balaton medenczéjében a víz színe a pleisztoczénkorban sem állott 6 méternél a mai vízszínnél magasabban. * Ahhoz a tapasztalathoz, hogy 6 méternél magasabb víznivók nincsenek a Balaton partjain, a Balatonmellék pleisztoczénkorú állapotának megvilágítására még hozzájárulnak a Balaton felvidékről lenyúló törmelékkúpok és a lösznek szórványos foltjai. A Balaton medenczéjének átalános keresztszelvényeit a 239., 240. és 241. ábrák szemléltetik. Mind a két parton két-két lépcsőt láthatunk a szemközti lejtőkön. Válasszuk szemlélődéseinkhez a Szemes és Akaii közötti szelvényt (240. ábra). Az északi parton egy 116 m.-es és egy 135 m.-es, 150 m. t. sz. f. magasságig emelkedő színlő kíséri a partot; a Somogyi dombvidék lejtőin ez az alacsonyabb lépcső kevés helyen maradt meg, csak Siófokon, Szántódpusztán, Ballatonlellén, Bogláron lehet nagyobb kiterjedésben felismerni. A magasabb 135—150 méteres lépcsőfok azonban mindegyik hegyfokon, amely a Somogyi hosszú és mély völgyületek között a Balatont megközelíti, élesen szembetűnik. Eleinte a Balaton régi színlőinek tartottam ezeket a lépcsőket. 1 1 Jelentés a „Balatonbizottság" 1891. évi Munkálkodásáról. A. Függelék. A Balaton régi színlői és terrászai; Földr. Közlemények, 1893. évf. 19. kot. 351—453. old. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei 1. köt 1. (Geomorf ) rész. 30
