Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények
448 A Balaton környékének geologiai képződményei. 448 tapasztaltam, hogy a rába-jobbparti fensík horpadásaiban a kavics homokkal, agyaggal elvegyül, sőt ezekben néhol egészen megszűnik; a fensík magasabb hátain ellenben egyneműbb és nagyobb görgetegekből áll. További sajátossága ennek a kavicsnak az, hogy a görgetegek nagysága a Zala forrásvidékétől Marczaltőig nem csökken egyenletesen, hanem szakaszonkint változik és újra meg újra megnagyobbodik, itt-ott a kemenesi kavicsok nagysága az 50 km.-el följebb fekvő körmendvidéki kavicsokét is felülmúlja. A rábabalparti kavicstörmelékkúpok. (Lásd a XV. táblabeli térképvázlatot.) I! I F 1 & I SiSgí A Rába baloldalán a térszín, a keleti Alpok sarkantyúkként kiugró nyúlványai felé, különösen a vasvármegyei Irottkő-Vütöm (883 m.) és a sopronvidéki kristályos szigetek felé lankás síkokban emelkedik; a Rába völgysíkságát baloldalról nem kíséri terrászlépcső, hanem a löszszerű agyaggal és babérczes, homokos agyaggal vékonyan fedett kavics az ártértől fokozatosan emelkedik a hegyek tövében, különböző magasságban lévő fennsíksági peremig. Az is jellemző vonás a Kis Magyar Alföld nyugati, rábamelléki részére, hogy a Rába közvetlen mellékén összefüggő kavicstakaró fölfelé különváló pásztákba keskenyedik, amelyek a hegyek tövében csúcsban végződnek. Közelebbről taglalva a rábabalparti kavicstakarókat, a következőket közölhetem róluk : A legnyugatibb kavicstakaró, a Feistritz, a Lapincs, a Pinkaés a Stremm-völgyek középszakaszain terül el 300—330 méter magasságban végződve és a mellékvölgyek mély bevágásai között többszörösen szétszakadozva. A Ceti-Alpok alján 400—470 m. magasságokban kezdődik. A Feistritzvölgy régi törmelékkúpja jóval rövidebb a Lapincs völgyeinél. A Kulmberg megett fekvő Anger vidékén kezdődik és a Safenvölgy mentén elterülő kavicstakarókkal együtt nem ér le 400 m. alá. A Pinkavölgy melletti hátakon tőlem felismert kavicstakarónak már csak foszlányai vannak; ezeket nem könnyű a Pinkafő és' Friedberg közötti sarmatiai és ómediterránkori (Sinnersdorf! konglomerát) rétegek kavicsaitól a dombhátakon különválasztani. 1912. évi nyári kirándulásaimban azt véltem felismerni, hogy a pinkamelléki kavicstakaró csak Árokszállás, Bükkösd, Szentelek és a Sámfáivá felett levő kisnémetszentmihályi erdő között terül el. Ez a kavicslepel meredekebb lejtésű síkban fekszik, mint a Lapincsés a Feistritz-völgyei; Árokszállástól Szentelekig és Kisnémetszentmiklósig 480 m.-ről 300 m.-ig esik. Neudau és Wörth között a pinkavölgymelléki kavicstakaró a lapincsmellékivel a völgyek bemélyedése előtt összefüggött.
