Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények
A Balaton környékének geologiai képződményei. 449 Szentgotthárd körül a Rába mindkét oldalán 300 m. t. sz. f. magasságban fekvő kavicsfoltok is valószínűleg a Lapincs és Pinkamellékén elterült, hajdani összefüggő kavicslepelhez tartoznak. A Pinka alsó folyását a Stremmétől magasabb dombok választják el. Az Óvár—Csatár közötti Pinkaszorostól délre 415 tengerszín feletti magasságban kulmináló, devonkori magaslatokhoz délről pannoniai-pontusi rétegekből álló dombvidék támaszkodik, amelyen sem kavicsot, sem pedig lösztakarót a geologiai térkép nem jelez. Ez a dombság választja el a lapincs- és pinkavidéki kavicstakarókat a Kőszeg, Szombathely, Körmend, Porpácz és Szeleste között összefüggő, hajdani nagy kavicstörmelékkúptól. A kőszeg-szombathelyi nagy törmelékkúp Kőszeg, Svábfalu és Doroszló környékén átlag 300 m. t. sz. feletti magasságban kezdődik. Eleinte Szerdahely— Rohoncz felé pásztásan szétszakadozik, de a rohonczi pataktól délre, megszakadás nélkül terjed a Rába síkságáig. A Gyöngyös jobbján levő patakok bevágásaiban a kavics alatti pannoniai-pontusi rétegek vannak feltárva. Ennek a folyónak a balján azonban Kőszegtől kezdve a Rábáig összefüggő a kavicstakarói, és csak a Rába mellett fedi vékonyan lösz és kavicsos agyag. Doroszlói erdő. Kőszegi erdő. 231. ábra. A Gyöngyösvölgy keresztszelvénye Kőszeg alatt. Mérték az alapra 1 : 86000, a magasságra 1 : 14000 (1 : 1.4). ni f Pannoniai-pontusi rétegek, q k plioczén, vagy alsópleisztoczénkori kavics, a a gyöngyösvölgyi allúvium. Maga a Gyöngyös is széles mederbe vágódott be és Kőszegnél már a kristályos palákban jár; e város alatt pedig 8 m. magas fiatalabb kavicsterrász kíséri árterét (231. ábra). Ez a kavicsterrász Szombathelytől lefelé 90°-os csúcsszögű másodlagos törmelékkúpként terül szét, a magasabb, idősebb törmelékkúp közepén. Régi patakmedrek temérdeksége hálózza be ezt a beilleszkedő fiatalabb törmelékkúpot, amelyen a Gyöngyöspatak és a Rohonczi- vagy Perinti-, majd pedig a Sorok-patak mint bifurkáló vizek siklanak le. A Kőszeg tájáról kiinduló szombathelyi nagy primér törmelékkúpnak nyugati felén olyan magasságok vannak, mint a szemközti rábajobbparti kavicstakarón; a keleti valamivel alacsonyabb, mint a Farkaserdő kavicsfensíkja. Mindazonáltal én ezt a rábáninneni kavicsos fensíkot mégis Szentgotthárdtól a Kemenesi-fensikig a kőszeg—szombathelyi nagy, régibb pleisztoczénkorú törmelékkúp tartozékának és a Rábától leszelt homlokrészének tartom. A rábabalparti alacsonyabb kavicstérszint egyrészt a denudácziónak és még inkább a térszín tektonikus besülyedésének tulajdonítom. Igazolva látom ezt a föltevésemet abban a nagy mélyedésben, amely Bozsok, Rohoncz és Ujhodász vidékén az Irottkő tövén 260—280 m. tengerszín feletti magasságban fekszik, amelyet délről kavicscsal takart 300 m. fölé emelkedő dombok kerítenek be. Ez a depresszió csakis hegyalji lesülyedéssel értelmezhető. Hasonló besüllyedéssel magyarázom a Szombathely körüli mélyedést is. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. (Geomorf.) rész. 29
