Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények

A Balaton környékének geologiai képződményei. 447 A magyarországi rábajobbparti kavicstakaró. Nagyon figyelemreméltó megfigyeléseket szegezhetek le azokról a Kis Magyar Alföld rábavidéki részében elterjedt kavicstelepekről, amelyeket a m. kir. földtani intézet 1 : 144000 mértékű geologiai térképei: „Diluviális és legfiatalabb neogén folyólerakodások, kavics, homok, agyag" jelzéssel választottak ki. (Lásd a XV. táblát.) A Rába árterét Csákány-Iváncztól Csöngéig meredeken kiemelkedő fensíklépcső kíséri, amely a Czelldömölk—Pándorfalu közti helyiérdekű vasút Kenyeri állomása körül hullámos, kavicsos homokterületen simul el. Iváncznál a Rába síkságának kb. 200 m. a tengerszín feletti magassága, a fensíké 240 m. Körmenden. a Rába ártere 187 méter, a fensík 230 méter, Vasváron 179 és 221 méter. (229. ábra.) Ostfiasszonyfán a m. kir. államvasút mellett a Rába ártér 151 m., a Sittkei erdő 180 m. magasságú; Kenyerin 139 m. és 146 m. számok illenek a Rábasík és a Kemeneserdő megfelelő magasságaira. 22/ 229. ábra. A vasvári rábajobbparti fensík magas partjának szelvénye. Magassági mérték 1 : 1000. a) szürke csillámos, álréteges homok, b) szenes barna agyag, c) agyag és homok váltakozása, d) sárga okkeres agyag, e) 8—10 m. vastag kavics. A fensík viszonylagos magassága tehát Szentgotthárd vidékétől Ostfiasszonyfáig 50 méterről 30 méterre kisebbedik; de felszíne a fogóval nem egyenletesen lejt. Szóltam már arról, hogy ennek a fensíknak délkeleti lépcsője a Kemenesalja vagyis a Marczal síksága felé magasabb, mint a Rábafelőli. A Kemenesalja és a sárvári Rába síksága között 20 méternyi színkülönbség van. A kemenesaljai mélyedés délnyugatfelé a Farkaserdő déli részén olvad bele a fensíkba Vasvár közelében. Ameddig a Rába jobbján ez a fensík elterjed, addig ér le délfelé kavicstakarója is. Ennek déli pereme meglehetősen kanyargós, azonban a Marczal síkjára, hacsak nem átmosott foltokban, nem ér le a kavics. Nagyon figyelemreméltó az, hogy a Rába jobbját kísérő kavicsfensík nem egyenletes esésű és rajta a kavicstakaró vastagsága is változik (230. ábra), sőt szemnagyságra és anyagra is különböző. Sittke és Sárvár között mélyebb horpadás vágja át a fensíkot, ebben a kavics elég nagy szélességben hiányzik; a kétfelöli kavicstakarók agyagosan elvékonyodnak e mélyedés felé. Egy második bemélyedés Vonoczk és Kenyeri között van, ahol szintén vékonyabb, apróbb és agyagosabb a kavics, mint a kétfelőli területeken. Azt is