Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
369 7. Tapolcza vidéke és a Balatonfelvidék alja. A Tapolcza — Sümeg közti fődolomitplatót a Lesenczei patak választja el a Keszthelyi hegységtől és a Tátika csoportbeli bazalt fensíkoktól. A Lesenczevülgy mentén, csaknem a Balaton partjától Sümegig és a völgynek Nyirád felé tartó eloszlásáig kavics és kavicskonglomerát terjed el. Fehér, átlátszó, víztiszta, szegletes kvarczhomok terül el itt, amelyet fölfelé mindjobban nagyobbodó mogyoró- tyúktojás nagyságú görgetegekkel kovás czement foglal össze szilárd, kemény konglomeráttá. A Lesenczevölgy elágazásán az Uzsapusztai kilencz ház felett van ennek a kvarczos konglomerátnak legnagyobb elterjedése. A Hármashegy felé emelkedő árkokban sziklafalakban áll a konglomerát. Laza kavicsként terül el fölfelé a Nyirádi erdőhatárnak tartó Hidegvölgy és a Sümeg városi erdőben végződő Lesenczei fővölgy között. A sümegi Kopaszhegy szőlői alatt 200 m. t. sz. f. magasságig emelkedik. A sümeg—nyirádi fő-dolomit fensíkon a dolomitban levő régi völgyületeket tölti ki. Völgymentén lefelé lejt a felszíne: Uzsa-major körül már 160 m. magasságban van a téglavető agyagja alatt. A Lesenczetomaj határabeli Billege-erdőben, a völgy balján a tapolcza-uzsai dűlőüt mellett levő nagy kavicsbányában, már csak 150 m. t. sz. f. magasságban van. Itt a kavics sárgás és vasas czementű. A Billege-erdőből, mint valami törmelékkúp terül ki Tapolcza, Kisapáti, Raposka, Hegymagas, Kongó-major körül és a tapolczai tőzeges rétség 1 — 1 1/. 2 méter vastagságú berekföld alatt tűnik el. Valósággal körülveszi a Szentgyörgy hegyet és alatta is fekszik. A Szentgyörgy hegy északi tövében a téglavető 8 m. vastag agyagja alatt kavicsbányák vannak, amelyek laza anyagában meszes konglomerát lencsék ülnek; ezekből HALAVÁTS GYULA és SCHRÉTER ZOLTÁN barátaim szíves meghatározása szerint a következő fossziliákat gyűjtöttem. Dreissenomya Schröckingeri FUCHS Dreissensia cf. Sabbae BRUS. Limnocordium sp. cf. Penslii FUCHS Congeria sp. Nyilvánvaló, hogy ez a meszes czementű fossziliás konglomerát, amely a Szentgyörgyhegy északi aljában kemény lencsékben ül a lazán összefüggő rozsdás kavicsban, felső részét alkotja annak a kavics-konglomerátnak, amely olyan nagy elterjedésű a Sümeg és Tapolcza közötti fensíkon, meg a tapolczai síkságon. Alsó részében víztiszta kvarczszemes homok van a konglomerát között, amely néhol kavicscsá hull szét és ilyenkor a keményebb konglomerát kibillent nagy lencsékben, mintegy óriási konkréczióként, fekszik a kavics alsó részében. Tapolczán a vasúti állomás Lesenczeistvánd felé eső végén nagy gödrökből szállítják az anyagot a vasút töltéseihez. Laza sarmatiai durvamészkőben van a pálya síkja és mellette az országútig az anyagtermelő hely. Itt a sarmatiai rétegek felett homokos-kavics van, amelyből szélfútta éles kavicsok nagy bőségben gyűjthetők. A kavicsos homok a Billege-majortól a tapolczai vasút melletti ligeten át megszakítás nélkül terjed a vasúti anyagárok fenekén Kisapátiig és a Kongó-majorig. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei 1. köt 1. (Geomorf ) rész. 24
