Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet

340 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 dett meg a vízszintes plioczénrétegek falai között. Az utóbbiak felső részében van egy kövületes bazalthamus agyagpad is; mintha ennek össze-vissza tört tömbjei körül, mélyebb rétegekből származó kövületek töredékei elszórva volnának a kürtő anyagában. Később megszűnt a bazaltos anyag kiömlése és az iszapvulkánok működése hozta létre a mélyebben fekvő plioczén anyag feláztatásából támadt csillámos meszes homokkőereket, amelyek kisebb-nagyobb vastagsággal behálózzák a bazalttufát. Az iszapvulkánok mindenféle jelensége található a Szarkádi szakadáson, amiként ezt VITÁLIS ISTVÁN munkájának 62—64. ábrái szemléltetik. A szarkádi vulkáni kürtőből származó kövületek a Congeria Balatonica-szmX fossziliáival megegyeznek. 174. ábra. Aragonittal kitöltött hengeres cső meszes lapilli-breccsás bazalttufában. Tihanyi kikötő közelében, a Potyogókőben a móló építésekor nyitott kőfejtőből. a—c az aragonit csap két végének és oldalának képe. Mintha valami fagyökér résének kitöltése lett volna. A Tihanyi félsziget pannoniai-pontusi rétegek általánosságban alul sós agyagból, felül iszapos homokból állnak ; a Fehérpartban látható négy sötétbarna agyagrétegecske a Gödrösoldal feltárásában már nincs meg és a Szarkád felé is kiékelődik. A vízszínében az Óvári szőlők és a Diósi hegy alatt szürke homok és laza homokkő fekszik az agyag alatt. A Csúcshegy déli orrán is előbúvik. A falunak közepetáján a mult század 90-es éveiben eredmény nélkül ásott kútaknából is laza homokkő került elő. Márgás, meszes homokkő van a Külsőtó délkeleti emelkedőjén is. Egészben véve a tihanyi feltárások vékonyabb homokrétegeikkel, gyorsan változó agyag és agyagos homokféleségeikkel a kenesei partok Csúcsosparti és Csittényaljai rétegeivel egyeznek meg. A tihanyi kikötő építése alkalmával a templom alatti parton megbontották a Potyogókő nevű sziklát, amelyekből KAÁLI NAGY DEZSŐ kir. főmérnök úr a kikötő mólóját és a kikötő csinos révházát építette. A kőfejtés munkája kiderítette, hogy a Potyogókő bazalttufa sziklája a rajta lévő