Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet

341 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 bazalt lapillis édesvízi kovás mészkövei, leveles mészpalával és a bazalthamus homokos agyagrétegekkel együtt az Ekho-domb magasságáról mintegy 40 méterrel szakadt le a tó partjára (161. ábra a 326. oldalon). A leveles mészpalából KAÁLI NAGY DEZSŐ barátom egy halmaradványt ajándékozott a földtani intézetnek. A bazalthamus homokból pedig egy Rhinoceros-csontváz részei és fogmaradványai kerültek elő. Magasan fent a visszhang hallóhelye és a kolostor közti bazalttufa-padok lapjain is vannak sár- és nádszálak lenyomatai annak bizonyságául, hogy a bazalterupcziók hamuja és lapillija a pannoniai-pontusi idők végétől a fiatalabb plioczén-, sőt talán a régibb pleisztoczén korig mocsaras vidéken hullott és természete, miként ezt BÖCKH J.

1 és HOFMANN

2 találóan értelmezte itt «subaquosus». KAÁLI NAGY DEZSŐ főmérnök ajándékából bírja a földtani intézet a 174. ábra a—c képein ábrázolt aragonit darabot is. Boglár. Miként a Tihanyi félsziget, úgy Boglár és Fonyód magányosan álló dombjai is a Somogyi halomvidékhez tartoznak és egyszersmind a Balaton vízszíne alatt nem 0 so wo 200 400 600 800 1000m. = Bazalt Pannóniai- Lösz Mocsár és Turzás pontusi rét. berek 175. ábra. A boglári dombsziget geologiai térképvázlata. Mérték: 1 : 2000. nagy mélységben a Balatonfelvidék szemközti lejtőjével is kapcsolatban vannak. Az utóbbi állítást a Balaton fenekén fúróhajóról végzett fúrások adataira alapíthatom. 1 A Bakony déli részének földtani viszonyai II, rész; M. kir. földt, Évkönyve III. köt. 606. oldal. s A Déli Bakony bazaltkőzetei; M. kir. földt. intézet Évkönyve III. köt. 426—428. old.