Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
329 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 Mintha itt is az Óvári nagy tufa erupcziós csatornának kiágazása volna. Az Ekhó-domb előtti fensík pereme az 1910-ben épült gyönyörű kikötő felé lépcsőzetesen lerogyott. A kikötő építése előtt a kolostor alatti vízszélen a Potyogókővonyón sziklákat nyaldosott a tó hulláma. A kolostor felől legurult nagy bazalttufa kőtuskók hevertek szerte; a Potyogókő megett pedig sziklafalban volt feltárva bazaltlapillis mészkő és a lapilli-breccsás tufapadok alatt rétegzésnélküli tömeges bazalttufa látszott. A kikötőépítkezéshez itt kőfejtőt nyitottak és a Potyogókő szikláit is elhordták; ez a kőfejtő a lejtőt szépen feltárta és megvilágította, hogy lerogyások, csúszások következtében az Ekhó-domb magaslatáról került le az ottani erupcziós kürtő egy része a rajta nyugvó vízszintes breccsás padokkal együtt a vízszínéig (161. ábra). 165. ábra. A tihanyi Barátlakások 50 m. magas sziklafala, alul vastag breccsás padok a sziklába vágott templommal, fent leveles mészpalával váltakozó tufa. A breccsás padok, amelyek a mostani lobogórúd helyén 45° hajlásban voltak láthatók az elhordatás előtt, 6—7 m.-rel magasabban, 12 m.-nyire a tó vízszíne felett, a kikötő víztartója körül vízszintesen vannak. Följebb még egy lépcsője van a lerogyott lejtőnek, amelyen szintén hevernek tufatuskók. A kikötőépítés feltárásai meggyőztek arról, hogy a Potyogókő lerogyott part, nem pedig a Balaton partján lévő erupcziós kürtő, amely nézetre előbb annál a megfigyelésnél fogva hajoltam, hogy az óvári szőlők előtt a Balaton vize alatt is van bazalttufa; továbbá, mert a kolostor alatt a vízemelő szélkerék is tömeges bazalttufán áll és a Nyársashegy oldalában a vízszintes tufapadok alatt khaotikus rétegzéssel konczentrikusan lehajló dőlésben láttam a bazalttufa padokat. 3. A Kolostor és a Nyársashegy közötti amfiteátrális partfalban a félkörben behajló meredek hegylejtők egy nyilt kráternek képét nyújtják. Eleinte a nápolyi öböl Monte-nuovó kicsinyített mását véltem itt felismerhetni.