Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet

330 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 Látszólag emellett szóltak a félkörös lejtőöblözet katlanjában heverő nagy kalczedonos gejzirittuskók is. A kikötőépítésadta feltárások vizsgálata után azonban valószínűbbnek tartom, hogy a Nyársashegy erupcziós kürtője is partrogyás következtében szakadt le a tó vízszínére. A tó felől tekintve a Kolostor alatti partot (168. és 168 a. ábra), feltűnik a bazalttufarétegek meredek összehajlása és felül vízszintes padokkal, majd a Nyársas166. ábra. A tihanyi Barátlakások breccsás bazalttufapadjai felragadott paleozoi, triász és harmadkori kőzetszórványokkal. hegyen hatalmas gejziritdommal való elfödöttsége. Délkeleten a Szérűskert felőli lejárón van az a hely, ahol a hamus és lapillis bazalttufa-rétegek fosziliás pannoniai-pontusi mészkőlemezekkel és csillámos, homokos, agyagközbetelepedésekkel váltakoznak. A Nyársashegy—Kolostor közötti erupcziós kürtő is az Óvári erupcziós vonal (164. ábra) irányába esik és ezzel együtt a tihanyi bazalterupcziók legújabb megnyilatkozásaihoz számítható. 4. Az északkeleti part negyedik erupcziós kürtője a Kopaszhegy—Akasztódomb oldalában a Fehérpart mellett van feltárva. (169. ábra.)