Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet

283 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 Nagy jelentőségűnek tartom a Mezőföld plioczén rétegeinek felső részében mindenütt megfigyelt szenes sötétbarna agyagrétegecskék föllépését. A Fancséroldali Csúcsosparton nyolcz vékony szenes réteg van (128. ábra); az akarattyai bevágásban kettőt láttunk: Balatonaligán a délivasúti bevágás szintén kettőt tárt fel. Ezek a rétegek tőzeges és mocsaras lerakodások, amelyek nemcsak kőzetükre nézve, hanem a bennük levő foszsziliáknál fogva

1 is nagyon síkérvizű vízszéli eredetűeknek konstatálhatok. Lencsés kiékelődésük a part feltárásaiban is látszik. Ezek a szenes, tőzegmocsaras lerakodások is különböző magassági szintben vannak. Balatonfőkajár keleti szőlőiben 150 m.-ben, Balatonaligán 134 — 136 m., Kenesén a Csúcsospartban 130 — 135 méter között. Ugyancsak figyelmet érdemel az is, hogy a Mezőföldön a felszínen lévő plioczén rétegeket mész-konkrécziós sárga vagy fehér agyagos lepel borítja. Mindezekről szintén alább vonok le általános következtetéseket. r 132. ábra. A balatonfőkajári szőlők alatti partfal szelvénye. Mérték : 1 : 1000. a agyag sókivirágzással, b agyagos homokpadok, c sárga, homokos agyag, d sjitétbarna agyag, e sárga, rozsdafoltos homok, / édesvizi konkréczios mészkő, sós agyag és szürke agyag, g sötét televényföld. 133. ábra. Az akarattyai alagút környéke a Balaton vízszélétől. 1 Congeria Neumayri ANDR., Dreissensia Dobrei BRUS., Pisidütm Krambergeri BRUS., Planorbis grandis HALAV., Anodonta sp., Ancylus hungaricus BRUS., Bithynia margaritata FUCHS, Valvaia fossarioliforrnis BRUS.