Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet

284 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 A kenesei magaspart aljában kibukkanó agyag sókivirágzással van fedve' A Fancséroldalon gyűjtött próbát EMSZT KÁLMÁN osztálygeologus barátom megelemezte és túlnyomóan keserűsó (912% Mg SO±-\- H

20) tartalmúnak ismerte fel.

1 A Mezőföld mélyebb altalajáról a Balatonaliga állomás fúrott kútja és a Balaton víztükréről a tófenéken tőlem 1896-ban Akarattya és Aliga között végzett fúrás ad valamelyes felvilágosítást. A Mezőföldnek déli ellapulásán nagyon kevés feltárás van. Az Enying körüli hullámos lapályt, amint az a Sió felé ellankásodik, homokos, aprókavicsos, réteges lösz borítja ; nevezhetjük löszhomoknak vagy agyagos poros lösznek is, mint olyan igazi alföldi talajt. Kevés helyen Fokszabadi és Siómaros kör134. ábra. Az akarattyai alagút körüli bemetszésben látható (1909—1911) felső pannoniai-pontusi rétegek. Mérték : 1 : 1000. alul sós agyag, az alagút talpán ho'mokos agyag sok kövülettöredékkel és egy szenes csíkkal, az alagút felett homok, vékony homokos agyagrétegekkel. 135. ábra. Vasúti bevágás az akarattyai magas falban, az alagút déli száda helyén. nyékén bukkanik elő ebből a takaróból, amely a pleisztoczén és holoczén lerakodásokat elválaszthatatlanul összefoglalja, a kövületes pannoniai-pontusi altalaj. Ugyanitt 1 Balatonmelléki kőzetek, vizek és gáz chenúai elemzése 11. old.; Geologiai függelék.