Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
282 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 A balatonvidéki vasútépítés alkalmával azután a mi megfigyelési helyünk felett ásott mély bevágásban (136. ábra) a 337 -(- 40 hektometer profilben több világos vetődést tárt fel a földmunka. A Balaton felé eső rész 4-5—5 m. van mélyebben a magasabban maradt résznél. A vetősíkja meredeken E.-nak vagyis partnak befelé dől; ami kizárja annak lehetőségét, hogy a rétegelmozdulás helyi csúszásokból származott. Dr. KORMOS rajza szerint a bevágás északi rézsűjén a 137. ábra szerinti vetődések voltak. Csittényhegy I, 131. ábra. Az akarattyai partfal szelvénye a Csittényhegy alatt. Mérték : 1 : 1000. a szürke agyag sókivirágzással, b homokos, csillámos leveles agyag, c agyagos-homok sok kövülettel, d leveles, kékesszürke agyag, e szenes rétegecske limonit, gipsz kiválással és kövületekkel, / sárga és szürke, leveles agyag váltakozása, g sárga, meszes agyag, kiékelődő sötétbarna agyag kövületekkel, h álréteges, kékesszürke homok, i mészkonkrécziós kemény agyag, j sárga homokos agyag. I— ill kövületekben bővelkedő rétegek. Ezek részletét ábrázolja a 136. ábrán reprodukált fénykép is. Ilyen, szelid mértékben nyilvánult, diszlokáczióknak lehet tulajdonítani, hogy az ábrázolt mezőföldi szelvényeknek legélesebb rétegtagja az a szürke homok, amely valamennyi szelvényben jelen van és amelyet az Unió Wetzleri és Congeria Nenmayri ANDR.-val jellemzett homoknak lehetne nevezni, 130 és 150 méter között változó t. sz. feletti magasságokban nyugszik a feküjében levő fossziliás homokos agyagrétegekkel együtt a Balaton keleti partvidékén. Ennek a szürke homoknak 3 — 10 m. között ingadozó vastagsága, amit az alább leirandó szelvényekben is konstatáltam, hirtelen kiékelődésekkel jár. Ezt a jelenséget a pannoniai-pontusi rétegek általános jellemzésében tüzetesen fogom mérlegelni.
