Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet

280 A Csúcsospart és a Tatárlyukak között a vízszinében jól rétegzett tarka agyag van egy téglavetőben megnyitva (129., 130. ábrák). A téglavető alján és a balatoni F7Z 128. ábra. A kenesei partfal szelvénye a Fancséroldal és a Csúcsospart között. Mérték : 1 : 1000. a kékesszürke, tarka agyag sókivirágzással (14-0 m.), b sárga, homokos agyag padok (lO'O m), c szürke, agyagos homok (0'30 m.) és 0 40 m. vastag, dél felé kiékelődő sötétbarna réteg felett, d sárga, homokos agyag (iszap), benne három sötétbarna, szenes réteg, fent sós agyag, e szürke, csillámos éles-homok, közben 2 m. vastag agyagréteg két szenes rétegecskével, /__kékesszürke agyag, veresbarna réteggel, g veres agyag, h sárga, apró konkrécziós meszes agyag, i kavics. 1—7 szenes rétegek, I—

III kövületes rétegek. 129. ábra. A kenesei Itató-vonyón megnyitott téglavetőnél feltárt tarka agyag. (A 130. ábra a rétege). vasútnak árkában temérdek kövületroncs van, amelyek között a Congeria balatonica F

UCHS az uralkodó faj.