Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
281 A Fancséroldal Csúcsospartjáról és a Csittényhegy alatti feltárásról HALAVÁTS GYULA 1 irta le 1903-ban a munkájában ábrázolt (2—5. ábrák) rétegsorozatok faunáját. Azóta a Balatonvidéki új vasút Akarattya és Kenese között, ahol a vasútépítés alatt 1908 húsvét vasárnapján, április 19-én, egy nagy földcsúszás is történt, nagyon világos feltárásokat adott. Ezeket a 133 — 135. ábrákon szemlélhetjük. A kenesei partok, amelyek a Csittényhegygyel és az akarattyai Nagyszilfával a Balaton keleti részében kedves tájképeket nyújtanak, a tóról nézve teljesen vízszintes rétegzést mutatnak. Ha azonban az akarattyai magaslatokról, a Csittényhegyről avagy a 90 m. hosszú alagút tájékáról Aliga felé tekintünk, a sötétbarna, szenes rétegek elnyulásában lapos boltozatszerű íveltséget vehetünk észre. Kenese vidékének különös térszíni és vízrajzi különlegessége abban van, hogy a tó vizéből kiemelkedő magas partok felső pereme magasabban fekszik, mint a közvetlenül keletre elterülő terület. Kenesétől északnyugatra a Partfő a vörösberényi útnál, amely a partfaltól 500 méter távolságban vele párvonalosan halad és egy völgyületet követ, jóval magasabb. A Csittényhegy szintén magasabb, mint a Kenese és Akarattya puszta közötti országút. A Kajári szőlők magasparti szegélye pedig éles vízválasztót alkot a 1V 2 km.-re fekvő balatonfőkajári mocsaras medencze felé, melynek talpa alig 10 m.-el fekszik magasabban a Balaton tükrénél. A Balatonnak Kenese és Balatonvilágos nyaralótelep közti öblözete valósággal egy NW—SE irányú tektonikus földhátba van bevágodva. Ennek a földhátnak szelíden ívelt antiklinális boltozat a jellege. Az antiklinális tengely a Mámai hegytől a Partfőn át a Világospusztai magaspontnak tart; ahonnét a rétegek íveltsége szintén jól szembeötlik. Északnyugaton a Mámai hegyen összefolyik ez az antiklinális hátság a mezőföldi síksággal: a kenesei Matacs domboktól délfelé azonban szembetűnően kifejlődik és a Csajág—Balatonfőkajár- Lepsény—Enying—Mezőkomárom irányában haladó völgyületet, amelyben a Kaboka-patak kanyarog, a balatonvilágosi tópartból Gamászapusztán át Kiskustyán pusztáig követhető mélyedéstől elválasztja. Egyéb jelenségek is bizonyítják a kenese—balatonfőkajári partok tektonikus természetét. Jóval előbb a vasútvonal építése előtt CHOLNOKY JENŐVCI megfigyeltem, hogy az akarattyai árok északi oldalán vetődések vannak, amelyek a Congeria Neumayri ANDR.-OÍ Limnocordium decorum FucHS-ot és Anodonta sp. töredékeket tartalmazó magasabban fekvő szenes réteget mélyen levetítették a Balaton tükre felé. 1 A Balatonmelléki pontusi rétegek faunája 12—16. old.; Paleont. függelék IV. köt. 11. közlem. 162 130. ábra. A kenesei partfal szelvénye az Itató csurgója felett. Mérték: l : 1000. a tarka, leveles agyag sókivirágzással (8'0 m.), sok fossziliával (8'0 m.), b sárgás, rozsdafoltos homok sok kövülettel (0"30 ni.), c sárga, leveles agyag és homok váltakozása (4"8 m.), d lösz.
