Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
VII. Fejezet. A kréta szisztéma
212 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 212 Teliina Stoliczltai ZITT. Cardinal cf. predictwm Sow. Cypricardia testacea ZITT. Cyclina primaera ZITT. Cardinm Ottói GEIN. Cardita granigera GÜMB. Reyneri ZITT. Cucullaea Austriaca ZITT. Limopsis calv us Sow. Mytilus strigillatus ZITT. Modiola sphenoides Rss. » intercostata ZITT. » semiglobosa ZITT. Gryphaea vesicularis LAM. juvenis * Entalis Ceiaitzi BÖHM Dentalium nudum ZK. » hexapleuron KAUN. Turritella rigida Sow. » disjunct a ZK. Fittonana MÜNST. Turritella colunna ZK. Omphalia Kefersteini ZK. Ncrinea granulata MSTR. gracilis ZK. Acteonella brevis D'ORB. Natica brunsvicensis MÜLL. » Römeri GEIN. rugósa HÖNINGH R er it a sp. STOLICZKA Túrba Gosaviensis Rss. Phasianella conica ZK. Voluta crcnata ZK. Fusus baccatus ZK. Amaura acuminata Rss. Cerithium cognatum ZK. » fenestratum ZK. Miinsteri KLST. t riß dum ZK. » verticillatum ZK. interjectum ZK. A *-al jelölt alakokon kívül, melyek a francziaországi, illetőleg németországi szenon emeletből ismeretesek, a többi alak az Északkeleti Alpok gosaui rétegeiben is előfordul. Sümeg város talaját a gosaui márga felett a déli város szélén lévő majortól észak felé a Csabrendek és Gyömörői útelágazásig mintegy 2 l / 2 km. hosszant világossárga márgás mészkő szolgáltatja 180-^170 m. tengerszint feletti magasságban. Ebből a márgás mészkőből áll a 270 m. magas várhegy és Harasztból kiemelkedő Rendeki-Csúcsoshegy (366 m.) délnyugati oldala is 270 m. magasság. A Rendeki-Csúcsos'negyet a Fehérköveknél (363 m.) látható falban a nummulitesmészkő körülbelül 100 m. vastagon fedi. A 300 m.-nyi fensíkon durva kavics hever. A Haraszt felett látható kőfejtők a felsőkrétakorú márgás mészkövet termelik. A Rendeki-Csucsoshegyről leomlott eoczén-mészkő nagy táblákban és rögökben van beágyazva a pannoniai-pontusi parti turzás-konglomerátba, amely a hegyoldalt elborítja. A kőfejtőket ezen a konglomeráton keresztül vájták be a márgás mészkőpadokig. (Lásd a 118. ábrát a 213. oldalon.) A Haraszt abraziós fensíkját is durva turzás-kavics fedi, amelyben nemcsak a Rendeki-Csúcsoshegyről származó kréta- és nummulites-mészkő, hanem idegen anyag is, elég nagy tuskók és éles kavicsok alakjában, van agyagpalából, kvarczitból, homokkőből felhalmozva. Az itt lévő murvavágókból érdekes kimart, kinyalt tengerparti mészkődarabok származnak. A pannoniai-pontusi rétegek leírása közben szólok ezekről, mert a Rendeki hegy délnyugati oldalát és a Haraszt lapját elborító homokkavics és turzás-konglomerát valószínűleg a pannóniai kor maradványa. Sümeg városban a csabrendeki úton a Marczal-patak síkságából kiemelkedő terrasz, mint pannoniai-pontusikorú szinlő világos-sárgásszürke mészkőből áll. Nyugat
