Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
VII. Fejezet. A kréta szisztéma
A Balaton környékének geologiai képz ó'cl ményei . 213 felé a vasútállomásig ér. Az állomás közelében nagy elhagyott gödrök vannak, amelyekből régebben vágtak lemezes, agyagos mészkövet. Itt Inoceramus Cripsi-t leltem, ami a vasút melletti mészkőnek azonosságát a 100 m. magasabban fekvő várhegyével és a Csabrendeki-Csúcshegyével, ahol szintén leltem ezt a kövületet, bizonyítja. A gosaui márga feletti márgás mészkő rétegei lankásan 4 —6°-al hajlanak NE és NNE irányban, vastagságukat 107 m.-re számítottam. A Várhegy déli oldalán meredeken WNVV fele hajló elmosódott repedések láthatók és a Városban is két NW—SE irányú vetődést véltem felismerhetni, amelyek mellett a nyugati síkság felé a krétarétegek lépcsőzetesen lesülyedtek (118. ábra). A Bazsi falunak vezető úton a sümegi mészkőterrasz mintegy 6 m.-rel emelkedik ki a síkságból, a terraszfokon a rétegek meredeken nyugatnak (WSW) felé lehajlanak, azonban a város alatt csakhamar szintes helyzetbe mennek át. Az úttól délre a terrasz peremén egy nagy elhagyott kőfejtőben szintén WSW felé 4—5°-kal hajló hullámosan rétegzett mészkőtelepek vannak és márgás közökkel váltakoznak. SIV Sümeg Várhegy Csabrendeki Csúcsoshegy NE 360 118. ábra. Szelvény a sümegi Várhegyen és a Csúcsoshegyen keresztül. Mérték: az alapra: 1 : 36000, a magasságokra: 1 : 18000 (1:1). cg felső-kréta hippurites-mészköve, c.p gosaui-márga, cg inoceramusos márgás mészkő, m l nummulitesmészkő, m 3 mediterrán-korú kavicskonglomerát, a Csúcsoshegy fensíkját is durva kavics lepi el. mf pannóniai rétegek parti konglomeratja. Ezekből a jelenségekből Sümeg alatt a Marczal-patak síkjának szélén is egy NNW— SSE irányú vetődésre következtetek. Sőt azt is hiszem, hogy a Várhegy is egy vetődés mentén vált el a Rendeki-Csúcshegytől. Ha a Várhegyen látható, mintegy 12°-os NNW hajlású, rétegek 90 m. viszonylagos magasságát és a városbeli kutakból azoknak a város alatti 15 m. mélységét, vagyis összesen 105 m.-t veszünk a márgás mészkőrétegek vertikális mértékéül, azoknak tényleges rétegvastagságát, a szelíd hajlást figyelembe véve, 100 m.-re számíthatjuk. Nemcsak NNW—SSW irányú vetődésekkel, hanem ENE— WSW törésekkel is megzavartnak gyanítom a sümegi krétaterületet. Fent már rámutattam (187. old. és 104. ábra), hogy az uzsai út melletti régi mészkemenczénél a hippurites-mészkő meredek lejtéssel érintkezik a felső-liászkorú kovasavas márgával. Leveles vetődést föltételezek a város déli szegélyen is a Sümegi szőlőhegy felé tartó csapással. A Csabrendeki-Csúcsoshegy fensíkja és a Szőlőhegy között (119. ábra) mély nyereg van, amelytől délre a nummulites-mészkő 50 m.-rel mélyebben fekszik, mint a fensíkon. A DARNAY-múzeumban a Haraszt mészkőbányáiból származó kövületek elég jól vannak képviselve. PAPP KÁROLY több talicskakerék nagyságú ammonites példányt
