Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

VII. Fejezet. A kréta szisztéma

205 mulites-mészkőrögök rendetlenül fedik a hegyoldalt, a hippurites-mészkő is egy már csaknem kimerített kőfejtőben, helyéből kimozdult fekvésben van. A hippurites-mész­kőben lévő Pholas-féle fúrókagylóktól származó üregek a nummulites-mészkő köz­vetlen feküjét sejtetik bennük. A főakna munkásházai alatt a patak mellett is egy-egy lecsúszott márgás mészkő és világos hippurites-mészkőrög van, amelyek kövületeket is tartalmaznak. A Csingervölgy jobb oldalán is vannak nyomok a felsőkrétarétegekből. A Kövesárokban a Csingervölgygyel való egyesülés felett 1 km.-re és 70 m.-rel magasabban Lima Marticensis Ó'ORB. tartalmú márgás mészkő és felette hippurites­mészkő bukkanik elő az árok jobbján, a nummulites-mészkő alól (115. ábra). Az árokban vetődés sülyeszti mélyebbre a baloldal nummulites-mészkövét, mely alatt egy kutatóaknával elérték a széntelepeket. Végre Bodé falu felett a Kövesárok és a Csingervölgy egyesülésén vannak mind a két szemközti hegyoldalon a hippurites-mészkőnek és az alatta fekvő márgáknak utolsó kibukkanásai. Nummulites-mészkőből, pannoniai-pontusi homokból és agyagból 115. ábra. Szelvény a Kövesárok elején a regi kutató aknánál Mérték : 1 : 1500. cg gosaui márga, cg limás padok, c t h hippurites-mészkő, m, nummulites-mészkő. néznek elő a felsőkrétarétegek, amelyek hippurites-mészköveit mind a két oldalon kőbányákban fejtik (XII. tábla E szelvénye). A baloldali kőfejtőben a SSW-féle 20°-al hajló, vaskos mészkőrétegek 4-5 m.-re vannak feltárva. Osztreák és fúrókagylók üregei (116. ábra) borítják egyenetlen felületüket a nummulites-mészkő érintkezésében, ahol foraminiferás agyag képviseli az úrkúti eoczén márgát. A szemközti jobb oldalon körülbelül 30 m.-rel a völgy talpa felett újabb időben nyitottak a löszön keresztül kőbányát. Ebben 5 — 6 m. vastag a hippurites-mészkő, mely az alatta levő márgával együtt WSW-felé 20-as dőlésű. A nummulites-mészkő itt vízszintesen fekszik a felsőkrétán. A felsőkrétarétegek az ajkai szénbányában. A Csinger-völgy és a Köves-árok közötti fensík alatt azonban, földalatt, nagy elterjedésben van a felső-kréta (114. ábra), amelynek széntelepeit jórészt már kiak­názták. Az ajkai bányák felső-kréta korú széntelepeiről bőséges irodalom van. Telepedésük­í

Next

/
Oldalképek
Tartalom