Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
VII. Fejezet. A kréta szisztéma
A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 206 ről SZABÓ JÓZSEF, HANTKEN MIKSA, BÖCKH JÁNOS írtak. Fossziliáiról STOLITZKA, HANTKEN és különösen TAUSCH értekeztek. l Mindazonáltal sztratigrafiai és paleontologiai tekintetben elég alaposan és tüzetesen az ajkai felső-kréta korú széntermő lerakodások megismertetve nincsenek, épp olyan kevéssé, miként a többi bakonyi krétaelőfordulás Ezen munka keretén túl esik, hogy azokhoz a nagyon becses, de mégis csak szórványos adatokhoz, a melyeket különösen BÖCKH JÁNOS 2 és HANTKEN MIKSA 3 munkájában olvashatni, a magam tapasztalásaiból sokat hozzácsatoljak. Csupán néhai RIETHMÜLLER ÁRMIN nyug. bányaigazgató szíves közléseiből kívánok egyet-mási ide iktatni. Csingervölgyben fúrásokból és aknamélyesztés közben a rétegek vastagságát következőnek ismerték föl: Nummulites-mészkő 35 m. Fedő tályag 20 m. Széntelepek a közbetelepedett márgákkal . 17—18 m. 116. ábra. Eoczénkorú furókagylók üregei felső-krétakorú hippurites-mészkőben, a Bodé felett levő baloldali kőfejtőből. 2/ 3 nagyságban. A feküben levő requieniás (kaprotinás) mészkövet nem fúrták keresztül; ennek vastagságát sem lehet azonban igen nagyra tenni, legföljebb 40 - 50 m.-re, sőt az úrkúti mészkőfejtőkben 35—40 m.-nél nem nagyobb a vastagságuk. Egy további tapasztalat a hippurites-mészkőpadok helyzetére vonatkozik. A Csingervölgy-telep igazgatósági épületei és a főakna között hepe-hupás térszín van, ezt a nummulites-mészkőtől megterhelt felső-kréta-márgák és agyagok csúszó omlása okozza a Csingervölgy baloldali, derékszögű kanyarulatának domborulatán; itt a 1 HANTKEN MIKSA : Az ajkai kőszénképlet geologiai viszonyai; A magyarhoni Földt. Társulat Munkálatai III. köt. — SZABÓ JÓZSEF: AZ ajkai kőszéntelep a Bakonyban; Földt. Közi. I. köt. 1871. 124—130. old. — BJCKH JÁNOS: Déli-Bakony. II.; A M. Kir. Földt. Int. Évkönyve. III. köt. — HANTKEN M.: A magyar szent korona országainak kőszéntelepei és kőszénbányászata. 1878. 163—171. old. — HÉBERT E. és MUNIER-CHALMAS : Revue scientifique de la France et de l'étranger Paris, 1877; Comptes rendus des séances de l'Académie des sciences. Paris 1877 et 1878. Litterarische Berichte aus Ungarn. III. kötet. Budapest 1879. — STOLITZKA : Sitzungsberichte der k. Akad. der Wiss. XXXVIII. köt. Wien, 1860. LH. köt. Wien, 1866. — TAUSCH L. : Sitzungsberichte d. k. Akad. der Wiss. XC. köt. Wien, 1884. és Abhandl. d. k. k. Geol. Reichsanst. XII. köt. Wien, 1886. 2 Déli-Bakony. II. 1874.; M. K. Földt. Int. Évkönyve. III. köt. 42—51. old. 3 A m. szent korona széntelepei és szénbányászata. 1878. 165. old.
