Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
VI. Fejezet. A jura szisztéma
A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 191 Mindezen helyek úgyszólván csak kiágazásai és végső nyúlványai a Zircz és Pápa között emelkedő magas Északi-Bakony nagy kiterjedésű jura-rétegeinek. Tüzetes leírásuk tehát a Nagy-Bakony említett monográfiájának tartandó fenn. Itt csakis olyan terjedelemben szólok a térképünkre eső jura-rétegekről, amenynyire a térképmagyarázat azt megkívánja. A felsorolt lelőhelyek közül az Úrkút, Városlőd, Herend és Szentgál közti juraterületet VADÁSZ ELEMÉR dr. egyetemi asszisztens úr behatóbban tanulmányozta és a Paleontologiai függelék számára leírta. 1 Az úrkúti juraterületen kívül a munkálatainkat kisérő geologiai térképen csak még két ponton vannak jurarétegek megjelölve. , Az egyik a 402 m.-es Somhegy (Dirndlberg), a Csapberki pusztától keletre Herend határában (97. ábra a 171. oldalon), a másik a Sümegi-erdőben és annak északnyugati szegélyén a lesenczeistvándi úton van (104. ábra a 187. oldalon). A herendi Somhegyet BÖCKH JÁNOS kimerítően leírta és ott bőven gyűjtött fosszilia maradványait is ismertette. 2 A herendi Somhegy NNW— SSE irányban emelkedő horszt, amely már az Északi- vagy Nagy-Bakonyhoz tartozik. Liaszrétegeinek tüzetes leírását ennélfogva annak a munkálatnak kell fentartani, amely a tulajdonképeni Magas-Bakony geologiai leírását fogja nemsokára tudományos irodalmunknak nyújtani. BÖCKH JÁNOS munkájából kitűnik, hogy a Somhegyet a Herendtől nyugatra emelkedő Tűzköveshegy rétegeihez hasonló kőzetek alkotják. Sümeg vidéke kicsiny liaszfoltjának helyzetét a 104. ábra illusztrálhatja. Az innét hozott kőzeteket és fogyatékos állapotban levő kövületeket VADÁSZ ELEMÉR úr volt szíves tanulmányozni és róluk leírást adni, amelyet ide iktatok: 1. «A Sümegi Kopaszhegyen «Csapás»-tól déli keletre az árokban dachsteinimészkő van nagy bivalva-átmetszetekkel.» 2. «A Kopaszhegy «Csapás»-ától délre, a Sümegi-erdő északi szegélyén a szőlővel fedett pannóniai hegyhát keleti tövén a dachsteini mész fedője sárga krinoideás-mészkő.» «A kőzetpéldány világossárga színű, szövetében egynemű, tömött mészkő. Mállott felületén gyakori krinoidea-nyomokon kívül brachiopodákra utaló nyomok és gastropoda-metszetek észlelhetők. Kőzettani alapon az úrkúti Csárdahegyről említett mészkövekre emlékeztet, tehát az általam «dachsteini-típusú» mészköveknek nevezett alsó-liász rétegek mélyebb, molluszkumokkal jellemzett részére.» 3. «A Sümegi-erdő északi sarkán, a Lesenczei-völgybe torkolló árok megszűkülésén, közel a fő-dolomithoz, ! heverő darabokban, sötétszürke, bitumenes, brachiopodás mészkő bukkanik elő. Nyugatra az országút felé lumasellás mészkő hever e felett a bitumenes, brachiopodás mészkő felett.» «Ezt a túlnyomó részben brachiopoda-tartalmú bitumenes, szürke mészkövet az előbbivel egy rétegkomplexum gyanánt tekinthetjük. Szerves maradványok nehezen szabadíthatók ki, rossz megtartásúak s pontosabb meghatározásra nem alkalmasak. A kiszabadított alakokban a következő fajokat vélem felismerni: Rhynchonella cfr. Greppini OPP. Terebratula cfr. punctata Sow. 1 A Déli-Bakony jurarétegei. 2 A Bakony déli részének földtani viszonyai, II. rész ; A m. kir. Földtani Intézet Évkönyve, III. köt. L füzet, 28—31. oldal.
