Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
VI. Fejezet. A jura szisztéma
192 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 192 Waldheimia cfr. mutabilis OPP. Pecten cfr. Pollei STOL. Spiriferina cfr. obtusa OPP. » cfr. Hehli D'ORB. Ezek alapján kétségtelen, hogy ezek a rétegek a liaszba tartoznak. Az úrkúti területemen ezzel a képződménynyel sehol sem találkoztam ugyan, de — amenynyire helyszíni vizsgálat nélkül következtethető — az előbb említett «dachsteinitípusú» mészkővel szoros kapcsolatban van s hajlandó volnék ezen a területen leírt «dachsteini-típusú mészkő» felső, brachiopodás rétegeinek (Phynchonelline Hof mamii BÖCKH sp.) fácziese gyanánt felfogni s szintén még az alsó-liász mélyebb tagja gyanánt tekinteni.» 1 4. «A Kopaszbegy nyugati aljában elhúzódó lesenczeistvándi úton, a szőlők alatt a dachsteini-mész fedőjében tűzköves sárga mészkő.» < Ez a kőzet kétségtelenül a «dachsteini-típusú» mészkövek Úrkút vidékéről leírt zárórétegeire utal, amelyek ott a «dachsteini-típusú» rétegeket a tűzköves, rhynchonellás fáczies felé elhatárolják. Tehát az alsó-liasznak legmélyebb tagjához sorolandók.» 2 5. «A Sümegi-legelőn, a Lesencze-völgyi út mellett, a hippurites-mészkő fekvőjében gyüredezett márgás tűzkő fekszik; egy régi mészégető kemencze mellett bukkanik elő.» «Ez kétségtelenül azonos a «kovasavas márga» rétegekkel, tehát a felsődiaszt képviseli. Leírásomhoz részben nagybakonyi kirándulásaim, részben az itteni sümegi kőzet alapján röviden néhány sort csatolhatok. — A rétegek kőzettani kifejlődéséhez hozzá kell tennünk még azt, hogy tűzkőgumók és egyes tűzkőrétegek is előfordulnak bennük, a márga pedig kovasavval átitatott és tűzkővel szalagozott. Gyér makro1 Lásd alább FRECH FR. jegyzeteit az ebből a mészkőből hozzákerült kövületekről. Ezek szerint VADÁSZ E. névsorához FRECH meghatározásaiból még két faj járul: Rhynchonella laevicosta (STUR) GEYER és Waldheimia cf. F.ngelhardti OPP. LÓCZY. 2 Elég távol (5 km.-re) a Sümegi-erdő liasz-kibukkanásától a Lesenczei-völgy azon pontján, ahol a völgynek szétoszlása van észak és északkelet felé. heverő mészkődarabokból gyűjtöttem kövületeket. AzUzsai kilenczház felett, a völgyoszlás bal sarkán régi mészégető kemenczék romjai vannak. Ezekhez valahonnan hordták a fehér mészkövet. Sok kérdezősködésemre az útkaparóktól azt a felvilágosítást nyertem, hogy a Tapolczára vezető országút mellett, a Nyirádi erdő-határán lévő úrbéri erdőben vágták a mészégetőhöz hordott követ. A termelési helyet azonban ismételt kereséssel sem sikerült megtalálnom. Sűrű irtásos hely van ott dolomit-környezetben. A termőfölddel teljesen elfödött árokfejeken azonban kútak és források vannak, amikből az ott uralkodó fő-dolomittól különböző altalajra lehet következtetni. VADÁSZ E. az ismeretlen termőhelyről származó, U z s á n lelt, heverő darabokból a következőket határozta meg : Terebrahila sp. (cfr. punctata Sow.) Rhynchonella sp. Watdheimia mutabilis OPP. Spiriferina sp. (cfr. brevirostris OPP.) Spiriferina semiplicata GEMM. VADÁSZ ezt irja róluk : «Valamennyi az alsó-liaszra utal. Pontos szintezését ugyan nem adhatom de nem tartom lehetetlennek, hogy ezek az alsó-liasz magasabb rétegeihez, a «crinoideás és brachiopodás fáczieshez» tartoznak (liasz ß). Különös figyelmet érdemel az itt felemlített faunulában a Spiriferina semiplicata GEMM. szép díszített alakja, amely az alpesi «hierlatz»-ból nem ismeretes; egyedül Szicziliából ismerjük, még pedig GE.MMELARO leírása szerint valószínűleg mélyebb liasz-rétegekből (liasz a). Hogy ez a mészkő csakugyan azonos-e az említettem rétegekkel, azt a további kutatások állapíthatják meg, de ezeknek a rétegeknek jelenléte a földtani intézet gyűjteményében levő Ammonites cfr. Hagenowi DUNK , által is valószínűnek tartható.» LÓCZY.
