Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

VI. Fejezet. A jura szisztéma

190 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 190 kell lennie, ha való az, hogy a lesenczei völgy régi, elhagyott mészkemenczéinél gyűjtött köveket onnét hordták, amint ezt az útkaparó előttem állította (lásd a 192. oldal 2. jegyzetét). Csernyétől és Tés vidékétől Sümegig, egyenes vonallal köthetők össze a liászfelbukkanások Eplény, Herend, Városlőd, Kislőd, Úrkút és a Sümegi erdő között. Meglepő azonban — miként ezt fent már ismételve hangoztattam, — hogy a fő-dolomit összefüggő vonulatához a liász izolált pásztákban, és nem annyira csapásmenti, Tornapatak völgye Hagymáshegy Alsóerdő Keringetés Kakastaréj NW ^ ^ gy SE 105. ábra. Szelvény a városlődi Kálváriavölgy és a kislődi Csalányosvölgy közti gerincz mentén. Mérték : az alapra : 1 : 45000, a magasságokra : 1 : 15000 (1 : 3). tg fő-dolomlt, íT

n dachsteini típusú alsó-liasz-mészkő, A'" tűzköves brachiopoda-mészkő, i

3 tithon, nummulites-mészkő, m

3 mioczén kavics-konglomerát. mint harántos, NW—SE irányban elnyúlt horsztokban csatlakozik. Mintha fődolomitalkotta régi öblökben rakódott volna le különböző kőzetekkel : hierlatzi-mészkő, adnethi-mészkő és krinoidás-mészkő, tűzköves és márgás fáczieszekben. A fődolomittal egy fekvésű dachsteini-mészkőhöz viszonyítva, a liász néhol diszkordáns telepedésűnek látszik; azonban az a legalsó vaskos, szirtes, sárgásvörös és fehér mészkő, amelyet a szentgáli mészégetőknél és a kislődi Csalányosvölgyben (HámorCsalányos völgy WSW Városlődi Alsóerdő Savós- Tűzköves- Szentgáli völgy hegy mészégetőgyár ENE 106. ábra. Szelvény a Városlőd—Kislődi hegyvidéken keresztül. Mérték : az alapra : 1 : 50000, a magasságokra : 1 : 20000 (1 : 25). tg fő-dolomit, í

aI

V dachsteini típusú alsó-liasz-mészkő, ig krinoideás és brachiopodás mészkő, ig" czefalopodás mészkő, í,

k mangántartalmú tűzköves rétegek, * posidonomyás pala, A mangántartalmú tűzkő és kovasavas márga, m

í nummulites mészkő, m

3 mioczén kavicskonglomerát, q" lösz. völgy vagy Grund, 106. ábra) nagy kőfejtőkben vágnak, ha nem is egész tömegében, de legnagyobb részével az alsó liászt képviseli. Eddigi adataink szerint, a dachsteini-mészkövet helyettesítve konkordánsan nyugszik a fő-dolomiton. A Kakastaraj északi lejtőjén levő Keringetés kicsiny tithon kibukkanásait (105. ábra) BÖCKH pontosan leírta;

1 Sümegtől délre is kijelölte az 1 : 144000 DJ jelű geologiai térképen a tithont. Azonban erről az utóbbiról valószínűbbnek tartom, hogy a felső liászhoz tartozik (lásd a 187. oldal 1. jegyzetét). 1 Déli Bakony. II. 35. old.