Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
V. Fejezet. A felső triász
A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 185 Északra a falutól a Baiatonhegy nummulites — mészköve alatt krinoidás liaszmészkő és hippurites — mészkő bukkanik elő, mintha a liasz- és a kréta-mészkő disz- • kordánsan borulna reá a megvékonyodó rhetiai réiegekre, mert a devecseri út mellett már dolomit mutatkozik. A nummulites mészkő mindezt transzgredálva takarja. LACZKÓ DEZSŐ Veszprém város távolabbi környékének az Eplény-puszta közelében emelkedő Arnos hegyen (525 m.), 1 a Papod-Gyöngyös (543 m ) 2 magaslatain és a Szentgáli hegyvidék több pontján 3 fedezte fel a rhetiai emelet vezérkövületeit és jelleges köveit. Mindenütt a fő-dolomitból fejlődik ki a rhetiai emelet. Mintha már Veszprém vidékén is mutatkoznék dolomitos kifejlődése, miként a tőlem fölfedezett, alább tárgyalandó, sümegi lumasellás dolomit. Bebizonyítottan mint világos színezetű dachsteinimészkő és alárendelt vastagságban mint kösseni-márga és márgás-mészkő lép föl LACZKÓ területén a rhetiai emelet. A kösseni, a stahrenbergi és a dachsteini-mész Inn-völgytől keletre fekvő kombinált típusát vélte LACZKÓ DEZSŐ a veszprémvidéki kelet felé vékonyodó márgás fácziesszel a dachsteini mészkőövben felismerhetni. 4 Nincsen ugyan a veszprémvidéki rhetiumnak folytonossága konstatálva az Amoshegytől Szentgálig, azonban a kibukkanások egy irányba esnek és SW csapásirányban a Szőcz és Sümeg vidékén már BÖCKH JÁxos-tól felfedezett rhetiai lerakodásoknak tartanak. LACZKÓ D. diszkordancziát sejt a fő-dolomit és a dachsteini mész között. 5 Vájjon a rhetiumnak csapásmenti meg-megszakadása csakugyan disákordáns telepedésből származik-e, avagy NW—SW irányú leveles törések következtében történt a szétszakadás, vagy pedig helyi denudáczió okozta, ezt későbbi tüzetes vizsgálatok dönthetik el. Nevezetes jelenség azonban, hogy amíg az alsó- és középtriasz rétegek, sőt a noricumi dolomit is az egész bakonyi régiót folytonosságban végig követik, addig a rhetium, valamint a jura és a kréta szisztémabeli rétegek csak szakaszos csoportokban bukkannak fel. VADÁSZ E. ezen kérdéshez is fűzött gondolatokat, 3 amelyek megvitatásáról az északi vagy magas Bakony tüzetes bejárása után lehet szó. Sümeg környékének rhetiai rétegeiről és ezek viszonyáról a fő-dolomithoz és a liaszhoz. Sümegen a Tapolczára vezető út mellett akadtam a rhetiai rétegek nyomaira. Miután az országút a sümegi szőlőket elhagyta és egy szántóföldekkel borított síkságra érkezik, jobbkéz felől az erdő szélén egy itatókútat pillantunk meg. Ennek közelében a Sümegi erdőben a Lesenczei völgy fején, dolomitban murvavágók vannak. A legelső nagy murvagödörben sok kövületnyomot tartalmaz a dolomit. Világos színű, finomszemű dolomit jól felismerhető rétegei NW irányban 20°-al 1 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása 149—150. old.; Geologiai függelék. 2 U. o. 154—155. old. 3 U. o. 156. és 164. old. 4 U. o. 185—187. old. 5 U. o. 186. old. 6 A Déli Bakony jurarétegei 35—37. old.; Geologiai függelék.
