Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
V. Fejezet. A felső triász
186 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 186 dőlnek, délnyugat felé a kövületes dolomitot kinyomoztam az erdei legelőnek azon árkáig, amely a Sümeg—Lesencze-Szentistváni országút felől torkollik bele az előbb említett itatókútnál kezdődő fővölgybe. Ebben az árokban liasz-mészkővel érintkezik ez a dolomit. A Sümegi erdő itatókútjánál levő murvagödörben a következő kövületeket 1 gyűjtöttem : Cardita austriaca HAUER Perna Lóczyi FRECH Sisenna? Oldae STOPP. Cardita cf. Luerae STOPP. Avicula tíaleazzi STOPP. Pleiirotomaria sp. (aff. P. costifera KOKEN). A Sümegi erdő rhetiai dolomitja annak a hatalmas dolomitösszletnek felső részében van, amely Tapolczától Sümegig 12 km. szélességet foglal el. Ebben a dolomitban, amelytől a sümegi rhetiai dolomit kőzetre nézve el nem választható, Üdörögd pusztán és a sümegi Szőlőhegven gyűjtöttem fossziliákat. Az Ódörögdi pusztán a széles dolomitterület közepe táján a dolomit raibli alakokat is tartalmaz; a sümegi Szőlőhegyen ellenben a dolomitkomplexus felső részében, a kútmelléki rhetiai dolomitfeltárás csapásirányában, egymás felett két fossziliás szintet ismertem fel. A Szőlőhegyen megkülönböztetett két kövületes dolomitréteg közül a felső, mely közvetlenül a rudistamészkő alatt fekszik (lásd fent a 177—178. oldalt), a juv^vi faunának átmenetét adja a rhetiai dachsteini-mész faunájába; az alsó réteg bőséges fossziliái a veszprémi dolomit alsó részeire utalnak. Ez a két kövületes dolomit réteg a felső-triász határát jellemző faunával a térképező geologus szemében csapásmenti folytatásaként tűnik fel annak a dolomitnak, amely a Sümegi erdő itatókútja közelében a fent közölt rhetiai faunát tartalmazza. A két termőhely közti távolság 2 km.-t nem üt meg. A Sümegi erdő északnyugati részében a legelő felé vastagon fejlődik ki a dachsteini-mészkő és a liász. A Sümegi szőlőhegyen ellenben ezeknek semmi nyomát nem leltem. Fáczieszkülönbség is mutatkozik ezen a két közelfekvő helyen a fő-dolomit felső részének kifejlődésében, amennyiben a Sümegi erdőben a dolomit rhaetiai faunaelemekkel átmegy a dachsteini-mészkőbe és ez a liászba; a csekély távolságban levő Sümegi szőlőhegyen ellenben a juvávi fő-dolomit karniai alakokkal vegyes faunával elmosódott átmenetre utal a rhetiumba. A fő-dolomitnak átmenetén a rhetiumba a Sümegi erdőben a dachsteini-mésznek olyanféle helyettesítése látszik itt, mint amilyen a kagylós-mészkőnek, a felső márgák alsó részének és a füredi-mészkőnek dolomittal való helyettesítése a Balatonfelvidék más helyein. 2 Sümegen még egy helyen van nyoma a rhetiai rétegeknek és pedig a dachsteini-mészkőnek. A Sümegi erdő északnyugati széléhez közel, egy kilométerre nyugalra a legelőkút melletti kövületlelőhelytől északfelől lefutó árok megszűkülésében kövületes Mytilus minutus Sow.-t tartalmazó dolomit mellett szürke félkristályos bitumenes mészkődarabok hevernek és nyugat felé csaknem a sümeg—lesenczeistvándi útig heverő darabokban nyomozhatok. Rhynchonellákat tartalmaznak, amelyek közül FRECH FR. Rhynchonella laevicostata GEYER, Terebratnla punctata Sow. és 1 FRECH FR. : A werfeni rétegek vezérkövületei és Pótlékok 89—92. old. ; Paleont. függelék. 2 Lásd fenn a 121., 127., 130. oldalt.