Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
V. Fejezet. A felső triász
116 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 164 letek temérdeksége ezekről a helyekről, különösen a veszprémi feltárásokból került ki LACZKÓ DEZSŐ páratlan buzgalma és nagy tapasztalata következtében. Pótlásként LACZKÓ DEZSŐ leleteiből reprodukálom a jeruzsálemhegyi mészkőfejtőből származó bizonytalan eredésű lenyomatot (96. ábra). Továbbá ide iktatom MÉHES GYULA tanulmányából a felső-márgacsoportnak veszprémvidéki lelőhelyeiről meghatározott kagylós-rákokat: A KopÁCHY-féle major márgáinak mélyebb rétegéből: Bairdia silicula JONES Cytheridea Csopakén is Ms. » Harrisiana JONES » subperforata JONES » Dadayi Ms. » var. insignis JONES Cytherida var. minor Ms. A Jeruzsálemhegy physocardiás márgáiból: Bairdia pannonica Ms. Bairdia hungarica Ms. » Balatonica Ms. » (?) problematica Ms. » constans Ms. Cythere fabacea TERQU. » Dadayi Ms. » niammilata BRODY » plebeia Ms. Cytherella abyssorum G. SAVS. Az Ányos-utczai márgából: Bairdia plebeia Ms. » subglobosa Ms. » var. reniformis Ms. A veszpré m— j u t a s i vasútvonal márgájából: Ponticypris rar a Ms. Barnag és Vöröstó között a pécselyi Felsőerdő dolomitplatója alól nagyobb szélességben bukkanik elő a felső márga és a sándorhegyi mészkő, a Gántova nevű erdőben a Kőhegy bazaltja körül nagy kiterjedésű a kövületeket tartalmazó márgás mészkő; a vöröstói erdőben lévő tavacskák a déli hajlású sándorhegyi mészkövön vannak. Közvetlenül a Kőhegy északi tövében palás, likacsos, nagyon bitumenes (kissé dolomitos) mészkövet találtam, annak hasonmását, mely a pécselyi Újhegyen, a balatonfüredi Meleghegyen, a Kéki-malom mellett és a Sándor-hegyen olyan biztos szintjelző. A Bamag—vöröstói felső márga» Trachyceras (.Anolcites) Hoffmanni BÖCKH, » baconicum MOJS. és Myophoria decnssata MÜNST. fossziliái, amelyeket BÖCKH J. innét említ, 1 a Barnag—vöröstói márgákat a karniai emeletbe sorozzák. Ezek a helyek azonban még hozzátartoznak a balatonmenti területhez, mert a pécselyi Felsőerdőben, miként már szóltam róla, a litéri törés 6—10 km. hosszán megszűnik és itt a balatonmelléki triászrétegek meg nem szakadt boltozatot alkotnak. 1 Déli Bakony 119. (89.) old.
