Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
V. Fejezet. A felső triász
116 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 158 váltakoznak márgás közökkel. Daonella ef. reticulata MOJS., Daonella cf. Pichleri MOJS., Spirigera Wissmanni MÜNST., Koninckina és Amphiclina-nyomok, Arpadites (?) és Lobitesif)-féle czefalopoda maradványok mutatkoznak benne. A monoszlói Alsóhegy északi lejtőjén számos kővágó gödörben fejtik a mészkőlapokat ; az Alsóerdő aljában sötétbarna mészkő tűzköves padokkal bukkan elő. Monoszló előtt a Nagy-kövesbörcz emelkedik, mint a balatonhenyei völgysíkság közepét elfoglaló Pongyér keleti folytatása. 90. ábra. A szentjakabfalvi árok szelvénye. 1 : 5000. t/ felső campilli-rétegek lemezes-mészköve, f 3 I V megyehegyi-dolomit, tg" sct-cassiani—raibli-rétegek, tg' sándorhegyi mészkő, q" lösz. A Pongyér déli oldalát sötét kékesszürke, drapszínűen málló, leveles, palás agyag foglalja el, sok Estheria van benne. A pongyéri és a monoszlói Nagy-kövesbércz violafoltos, sárgásszürke, apró-gumós mészkőpadokból áll, apró brachiopoda töredékeken kívül nem találtunk benne egyebet. Monoszló faluból, a Tóihegyre felkapaszkodó úton folyvást drapszínű márgák vannak, amelyek egy kútásás anyaga szerint frissen kékesszürke színűek. A hegy tövében Halobia rugósa HAUER (?) és Posidonia lenyomatokat leltem a márgában, melyeknek NNW.-i 17— 20°-os dőlésük van. Az erdő szegélyén mészkőlemezek és sziMagyaltető 322 Balatonhenye 91. ábra. Szelvény a Dobogói pataktól a Magyaltetőn át Balatonhenyéig. 1 : 18700. tg felső campilli-rétegek lemezes-mészköve, tg" sct-cassiani—raibli-rétegek, tg fő-dolomit. lárd világosszürke, sárgásba hajló mészkőpadok szolgáltatják a Tóihegy 350—360 m. magasságban fekvő lapját. Itt Physocardia Hornigi BITTN. nyomai és brachiopodák mutatkoztak heverő darabokban. A hegy kerek fensíkjának közepén, lapos mélyedésben gyűlik össze a csapadék-víz és egy mocsárnak ad létet. Márgásabb, sötétszürke bitumenes mészkő van a mélyedés déli peremén, mely valami lágyabb közbülső rétegnek felel meg. A tavacska északi partján bitumenes dolomitpadok merednek ki a térszínből, ezeken a típusos sándorhegyi-mészkő nyugszik és lankás fekvése következtében a Csicsói-erdő felé vezető úton szélesen elterül; ahol azután a fődolomit borul reá. Sok kövületkimállás teszi hasonlóvá a mészkövet, a balatonarácsi Sándor-hegyen levővel. A Csicsói-erdőben azután elérjük a litéri törést, melyen a lankás fekvésű fő-dolomittal vverfeni lemezes-mészkőből, kagylós-mészből (redu-
