Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
V. Fejezet. A felső triász
116 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 144 világosszürke és szürkésbarna vékonyrétegzetű márgát talált Pecten filosus HAUER maradványokkal, majd ismét világosszürke brachiopodás márga tűnt szemébe. A rétegek sorát ezen a helyen tanulmányozni a törmeléktől elborított lejtőn nem igen lehet, ámbár az elvadult vízfolyások és a marhajárás következtében most az altalaj sokkal jobban van feltárva mint 36 évvel ezelőtt. A balatonfüredi nagy völgy jobbján ugyanis szintén egy transzverzális tektonikai vonal megy végig, amely éppen a templomnak tart. Egy leveles törés ez, amelynek közelében a felsőwerfeni lemezes-mészkő a ref. templom mögötti vásártéren, ép oly khaotikusan van összegyűrve, mint a legelőre vezető úton a felső márgacsoport mészköve, márgája és közbülső dolomitja. A felső márga úgyszólván érintkezik a marhavásár feletti domb megyehegyi-dolomitjával. A kagylós-mész és a tridentinus-mészkő hiányzanak, mintegy le vannak nyírva. A khaotikusan zavart rétegek innét a Bocsár-hegyig terjednek, de a Győr-hegyen meg a Száka hegyen a kagylós-mészben és a ladini csoportban lépnek föl. A templom megett vivő úttól nyugatra pannóniai rétegek simulnak egész a fődolomitig a hegyoldalhoz; de a felső Siske malomnál a faluig ér le a fődolomit. A legelőre vezető úton a kemény mészkőpadok és márgák különböző csapásban és dőlésben vannak. Az út elején 25° NW. dőlésű, majd vertikálisan álló tűzkőgumós mészkőpadokat láttam, ezek azonban csakhamar áthajlanak, meredek nyugati dőlésű, sőt vertikális helyzetbe. Ezt a mészkövet márgás dolomitpad kiséri, miként BÖCKH munkájában is olvashatjuk. Nemsokára ismét a normális NW. 20—25°-os dőlésbe mennek át a kemény rétegek és reájuk az a világosszürke márga következik, amelynek fossziliáiról BÖCKH JÁNOS szólt. A m. kir. földtani intézet régi anyagában Balatonfüredről a következő fossziliákat találtam: Thamnastraea Frechi VOLZ Pecten (cf.) filosus HAUER Terebratula jutica BITTN. * cf. inconspicuus BITTN. Anlacothyris cf. Zirtensis WÖHRM. » cf. subalternicostatus BITTN. Rhynchonetla cf. cynodon LAUBE var. Lima Lóczyi BITTN. discreta BITTN. Myophoria cf. inaeqnicostata KLIPS. (= Thecospira cf. Semseyi BITTN M. Goldfussi MÜNST.) -> tyrolensis LOR. » (Hemiuajas) fissicostata Spiriferina (Mentzelia) sp. WÖHRM. (= (?) Trigonodus Fascicnlaria triassica VIN. DE REGNY. bassanii PAR.) Estheria minuta (= (?) Avicula glo- » (Heminajas) Geyeri L. butus WISSM.) WAAGEN. Placunopsis sp. n. Gonodus Mellingi HAUER Megalodus carinthiacus HAUER. Ezek termőhelyei a templom és a Kéki (Kelcsi) malom között vannak. Ekként éles S-alakban telepedve foglalják el a rétegek azt a 130 ölnyi (mintegy 260 m.) vízszintes szélességet, amelyet BÖCKH a templom melletti rétegekre adott. A legelőre vezető út felsőbb részén kibukkanó világosszürke és drapszínű márgákban bőven találtam Koninckina Leonhardi WISSM . sp. Ctenodonta praeacuta KLIPS. Nucula carantana BITTN.-t
