Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
V. Fejezet. A felső triász
116 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 145 és egy Physocardia Hornigi BITTN.-nek bizonytalan töredékét. Oolithos mészkő sok kövületkimállással jelzi a nuculás márgák felett a sándorhegyi mészkövet. Fent a nagymező platóján is vékonypados márgás kövekkel váltakozik a fő-dolomit, a lovasi Atyahegyen tapasztalt módon, azonban a dolomit túlnyomóságával. Keletfelé fordulva, a fensík peremén a Melegbegy szőlői felé, csakhamar kiérünk a fő-dolomitból a felsőmárga területére. A balatonfüredi felső (róm. kath.) temető táján a fő-dolomit dőlése WSW. felé 40°-os; a Nagymező közepén NW., WSW., ENE. és SSE.-i dőlésirányokat mértem. Az itteni fő-dolomitfolt tehát olyannak látszik, mint észak felől a felső-márgacsoport rétegeire rácsusztatott összevisszatöredezett tábla (83a. ábra). Mint amikor a Balaton jégtakarójából az erős bakonyi szél egy táblát kivet a somogyi part homokturzására. A fő-dolomit látszó ráborulását a felső márgákra olyaténkép is magyarázhatjuk, hogy a konkordáns fekvésű márgát és fő-dolomitot számos hosszanti vetődésekkel töröttnek és délfelé széthúzottnak képzeljük, azonban a vetődések vertikális mértékét étS 83 b 83a — b. ábra. Magyarázó szelvények a balatonfüredi Nagymező fődolomit fensíkjának pereméről, a róm. kath. temetőnél. 1 : 12500, 1 : 8000 (3 : 4). t L" felső campilli lemezes-dolomit, tg felső campilli lemezes-mészkő, tg y megyehegyi dolomit, tg" kagylósmész, tg" felső márgacsoport, tg' sándorhegyi mészkő, tg fő-dolomit, mg y pannoniai pontusi rétegek. csekélynek tételezzük fel. Ezzel a felfogással is lehet szerkeszteni olyan szelvényt, amely magyarázatát adja ennek a helyi rétegzavarodásnak (83&. ábra). A kövületekben bővelkedő sándorhegyi mészkő alatt a Meleghegyen kemény, sötétszürke és fekete, vékony-lemezes és palás, bitumenes, dolomitos lapok, «kártyakövek» vannak, mint a Nosztori-major fölöttinek hasonmásai. Balatonfüred belsősége mögött tehát csak a felső márgacsoport legfelső rétegei bukkannak ki. Forduljunk most kelet felé a nagy balatonfüredi, vagy Kékivölgy nyílása felé. A vásártér magános, megyehegyi-dolomitból álló dombját három oldalról durva mészkonglomerát veszi körül; a pannóniai tenger partszéli üledéke, melyet a partra gördülő harmadkori tenger hullámai, — most mintegy 180 m. abszolút magasságban levő szinlőben, — parti turzásként felhalmoztak. A konglomerát görgetegei jobbára a kagylós-mész márgás mészköveiből és a vörös, tűzköves tridentinus-mészkőből valók, vagyis azokból a rétegekből, amelyeket a konglomerát itt valószínűleg eltakar. A Kéki patakhoz közeledve, azokhoz a mészkőfejtőkhöz érkezünk, amelyekből BÖCKH JÁNOS a füredi mészkövet említi. 1 1 Id. h. 96(66). oldal. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei I. köt. 1 (Geomorf.) rész.
