Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
V. Fejezet. A felső triász
143 korban mélyedtek be, a lágy kőzetekben dolgozó denudáczió és erózió hatása alatt. A felsorolt magánálló sziklás hegytarajok, mint visszamaradt keményebb magvak, szembeszökően bizonyítják e magyarázat helyességét (Lásd a IV. tábla D, E és az V. tábla A szelvényeit). Nagyon figyelemreméltó azonban a Kékivölgy mészkőtarajainak rövid volta és szétszórtsága. A balfelőli Somhegyek tarajainak csapásiránya még normális: NE—SW. (4h), a László- és Meleghegy elnyúlása azonban a völgy jobbján már NNE— SSW. (2 h—2 1/ 2 h). Ugyanilyen irányt követ a Nagymező fődolomitjának nyugati pereme is, amely a Recsekhegyről lefutó völgyek betorkolásánál a völgymedenczébe, egész a Siske völgy torkáig, Balatonfüred nagyközség közepén, a felső márgát levágja és egy rövid távolságra, 500 m.-nyire, a Siske-völgy és a Győr-hegy között megszakítja. A Recsek- és a Tormán(Torma)-hegy alján a litéri váltóstörés felszíni vonala is délfelé domborodik; ezzel kapcsolatos a fődolomitnak jelentékenyen dél felé történt nyomulása. 82. ábra. A Kékivölgy medenczéje a Meleghegyről nézve, Balatonfüreden. Eleinte a fődolomit transzgressziójának tulajdonítottam ezt a rendetlenséget és a márgáknak a fődolomittal való diszkordáns elfödöttségét; szigorúbb bejárás azonban meggyőzött, hogy még a mezozoós periódusban történt rátolódás okozta a balatonfüredi zavarodásokat. A Lászlóhegy és a Somhegyek a Trachyceras austriacum zónájába tartozó mészkövekből állanak; a Meleghegyet a sándorhegyi mészkő alkotja, amelynek közvetlen folytatását klasszikus helyétől, a Sándorhegy fensíkjától, a Kéki malom feletti erdős tetőig kinyomoztam. NNW— SSE. irányú leveles törések és ezek mentén történt különböző mértékű, vízszintes eltolódások, — NE és SW. irányokból ható nyomással módosítva, — támasztották a kéki völgy telepedési rendellenességeit. A balatonfüredi völgyben a tektonikai rendellenességek és még inkább a szőlőkertek kulturája következtében nem lehet a rétegeket egymásután olyan szépen nyomozni, mint az arácsi völgyben. BÖCKH JÁNOS a balatonfüredi ev. ref. templom mögötti úton, amely a Nagymező fensíkján lévő köves legelőkre felvezet, tüzetesen vizsgálta az egymásra következő mészkő- és márgarétegeket. — Nyomozásuk nem könnyű, mert pannóniai konglomerát foltokban takarja őket. BÖCKH J. a feltárás felső részében egy dolomitpad fölött
