Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
V. Fejezet. A felső triász
116 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 142 völgyoldalon a sándorhegyi mészkő és a fődolomit határa a jobboldali kibukkanásoktól északnyugat felé elvan tolva. A sziklafalon az l h csapású dolomitrétegek mintegy hozzásimulnak a hasadékhoz. Egészen hasonló képet ad az Atyahegy sziklája, a felsőörsi Királykútvölgy baloldaláról nézve. Ott azonban a sándorhegyi mészkő a közbülső dolomittal és a dolomitosodott, Tr. austriacum tartalmú paddal, vagy a megyehegyi-dolomittal úgyszólván összeforradt. Ha a Sándorhegy fensíkjáról a balatonfüredi erdőbe nyugatfelé leszállunk, a legközelebbi völgyecske szekérútján megtaláljuk az Ostrea-montis caprilis KLIPS , fajjal teli sándorhegyi márgás, lumasellás-mészkövet. Balatonfüred környéke és a Kéki malom völgye. 1 (Lásd az X. ráblán lévő geologiai térképet.) A Sándorhegy határgerinczéről délnyugat felé leszállva, a balatonfüredi szőlők között, a felső márgacsoport területén az eddigieknél zavarosabb telepedésekre találunk. A Kéki völgy tágas medenczéjének lankás oldalain rövid, erdőfedte mészkőtarajok összefüggés nélkül emelkednek ki. Ilyenek a baloldalon : a balatonfüredi Sándorhegy, az alsó és felső Somhegy; a jobboldalon: a Lászlóhegy (81. ábra) és a Meleghegy. Mindezek 230—260 méter 81. ábra. A Lászlóhegy nyugatról, Balatonfüreden. magas tetőikkel körülbelül ugyanazt a tengerszínfeletti magasságot érik el, mint a Veszprémi fensík és a Kéki völgyet nyugatról bezáró Nagymező fődolomit platója. A Kéki malom alatt elterülő széles völgysík középmagasságául 200 m.-t véve, amilyen magasságban a Nosztori és Koloska-völgy medenczéi is vannak, ezek a börczök nem nagy viszonylagos magassággal emelkednek ki a nagy balatonfüredi völgymedenczéből (82. ábra). Kétségtelennek tartom, hogy a Tódi mezőtől az abráziós térszín eredeti kialakulása után, a balatonfüredi Nagymezőig a veszprémi fődolomit-fensík magasságában voltak a felső márgák is és a Nosztori és a Koloska völgymedenczéi nagyon fiatal 1 BÖCKH JÁNOs-nál: Kelcsi malom.
