Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

V. Fejezet. A felső triász

116 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 141 A Csopak és Arács közti hegylejtőket ennélfogva az egész Balatonfelvidék legnormálisabban kifejlődött rétegelhelyezkedésének konstatálhatom. A Sándor-hegy fensíkján északkelet felé a kőfejtők mentén haladva, eljutunk a Koloskavölgy szikláihoz, amelyek mintegy 60 méter magas falban emelkednek az erdőperemen lévő völgy talp forrásai fölé. A vidéknek egyik regényes pontja van itt; a balatonfüredi fürdővendégek és nyaralók kedves kirándulóhelye (76. és 80. ábra). A források a sándorhegyi mészkő és a fődolomit határán vannak. Mindjárt a legfelsőbb kertek felső gyepüjénél 31° NW. felé hajló sárgás, világosszürke, tűzköves szilárd mészkő szabályos padjai bukkannak ki a bővizű források lefolyása mellett. Ezen mészkő felett a sűrű cserjésben, mely véderdőnek hagyatva a meredek hegyoldalt a szaggatott dolomitfal előtt elborítja, dolomittörmelék van. A dolomitfal közepén szintén 30°-al NW. felé hajló vékony rétegesség látható 80. ábra. A Koloska völgyi fő-dolomit sziklák a felső-márgacsoport határán. a sárga meszes dolomitban. A szemközti bal völgyoldalról fölvett fényképen (80. ábra) vetődéseket lehetne sejteni a sziklafalnak hasadékain. Határozott bizonyítékait ezeknek a cserjés törmelékében nem lehetett megtalálnom. Hajlandóbb vagyok itt inkább márgás, vékonyabb rétegzésű mészkő közbetelepedést látni a tömeges dolomit között, mintsem vetődés következtében való rétegmegismétlődést, minthogy a sziklafalban lévő rétegek a forrásmelletti mészkőpadoktól merőben különböznek. Lehetséges azonban, hogy a sándorhegyi mészkő közbülső dolomitja itt, a fedőrétegek megvékonyodásával, a fődolomittal csaknem összeforrad. A völgy jobbján kibukkanó sziklák alatt a sándorhegyi mészkő terebratulás padjait megtaláltam. Szemközt a sziklákkal, a baloldalon pedig a szőlők és az erdőhatáron a lejebb lőszszel fedett hegynyelven szinten ráakadtam a sándorhegyi mészkő fossziliáira. A 80. ábrabeli kép híven ábrázolja az abradált dolomitplató letörött meredek peremét; mert én a koloskai sziklák keletkezését nem az eróziónak tulajdonítom, hanem azon hasadékok egyikének, amely a Péterhegy nyugati oldaláról a Koloskavölgy hosszában több párvonalas váltós törés kíséretében, ép a sziklafalra vág. A bal