Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
V. Fejezet. A felső triász
116 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 135 Ezt a, réteg-lapjain márgás felületű, aprógumós breccsás mészkövet Arácson is Chondrites-féle algának finom ágacskái lepik el és a Daonelta cf. reticulata MOJS. meg a finomabb bordázatú Daonella cf. Pichleri GÜMB. jellemzik. Az első alakhoz ott, ahol a szóban forgó mészkő a tridentinus-rétegekkel közvetlenül érintkezik, a Daonella Lommeli WISSM. faj is társul. A Daonella Lommeli WISSM.-fajt BITTNER tekintélye alapján bízvást a tridentinus- vagy vvengeni-rétegek vezérkövületeként tekinthetjük. A Daonella reticulata MOJS. az északi Alpok karniai emeletének alján ott jelentkezik, ahol a Halobia rugosá-t tartalmazó reingrabeni-palák fölfelé a Daonella reticulata- és D. Pichleri-kagylókat tartalmazó gumós breccsás, a parti turzás murvájának (Brandungszerreibsel) tekintett világos mészkövekbe beleolvadnak. 1 A jobboldali 20 m. vastagságra becsült füredi-mészkő felett az erdőben sárgásszürke márgás, chondrites-tartalmú kőzetben Nucula sp. ind., Myophoria sp. ind. ex ah. inaequicostata KLIPST., Coelostylina sp. ind. és Lobites sp. ind. maradványokat találtam. A megyehegyi-dolomit feküjétől a füredi-mészkőig terjedő rétegvastagságot az arácsi völgyben 150 m.-re számítottam. A völgyszoros felett a Koloska völgykatlanja terül el. Ekként nevezik az arácsi gazdák a felső márga területén levő völgybeli telkeiket és szőlőiket. A völgykatlan közepén mészkőrétegek sziklákat alkotnak. A völgy jobb oldalán csak egyetlen sziklahát van, a bal oldalon azonban egymásután három, mészkőből álló hegysarok tarajzik ki arról a Csopak felőli határgerinczről, amely a Péterhegyet a veszprémi platóval, szintén két alacsony kúpot viselő hátsággal köti össze. Ezeknek a szikláknak a kőzetei, — összehasonlítva a Koloska sziklájával, — azokkal teljesen megegyező, violásszürke, kissé márgás, tűzköves, egyenlőtlen vastagságú, hullámos réteglapjaikon márgás, kissé breccsás mészkőnek bizonyultak. Az arácsi völgy koloskai részében a Péterhegyen átmenő NW—-SE. irányú leveles törés folytatását sejtem, mely párhuzamos hasadásokkal kapcsolatos. Egyetlen mészkőbetelepedés van itt a márgák között, de ez a törés mentén, a völgy bal oldalán ismételt kulisszaszerű eltolódásokat szenvedett a márgakomplexussal együtt. Ezek az eltolódások csak a kemény mészkövekkel okoztak a felszín morfologiájára befolyást, a baloldali sziklasarkantyúkat alkotva. A völgy fejénél jobbkézt, az erdő szegélyen bővizű források vannak, amelyek felett a veszprémi fensík pereme magas dolomitsziklákkal hirtelen emelkedik (76. ábra). — A továbbiakban a Koloska jobb oldalán azt a szekérútat követjük, a mely a Sándorhegyre fölvezet. A Sándorhegy alatt általában a veszprémi fensíknak azt a nyúlványát értik, mely az arácsi és balatonfüredi határgerinczen a Tamáshegyig terjed. A tulajdonképeni Sándorhegy azonban a balatonfüredi területen a kéki völgy felé néző lejtőn van. Mielőtt a szekérút a koloskai sziklákat elérné, a legelőn sárgásszürke mészkőlemezekkel váltakozó márgák tűnnek elő, amelyeket az arácsi völgy alsó szorosa felett balkézt, közvetlenül a daonellás mészkő felett, de ennél lankásabb dőlésben észrevettem. Mind a két helyről az Anoplophora Pappi FRECH került elő. A koloskai mészkő közvetlen feküjében ugyanazon sötét, sárgafoltos palás agyag fekszik, amelyet a Nosztori-völgy útfordulója melletti Trachyceras Austriacum-os mészkő padjai alatt találtam. Ezek az estherias márgák. A violásszürke, sötétfoltos mészkőben Amphiclina- és Koninckina-nyomokon kívül maradványokat és Rhynchonella tricostata BITTN.-t leltem. 1 Lethaea Geognostica II. Mezozoicum I köt. 323. old.
