Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
V. Fejezet. A felső triász
116 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 136 Mielőtt az út a kis kőfejtőkhöz ér, elég mély vízmosásos árok mellett halad, amelynek törmeléke a Tamáshegy felől származott. A Tamáshegy és az arácsi kettős kőszikla között szintén két leveles törés van, amelyek mentén kulisszák módjára kissé eltolódtak a rétegek. Az északnyugatra eltolódott tridentinus- és füredi-mészkövek felől legurult törmelék között LAJOS fiam egy jó állapotban lévő Lobites delphinocephaliis HAUER sp. példányt szedett föl. A Koloskában balkézt emelkedő három mészkősarkantyúnak északkelet felé nincs messzeterjedő taréjfolytatása; egybeolvadnak azok a hegy lejtőjével, illetőleg a fensík lapjával. Ezen taréjok violásszürke mészköveiben is találtam koninckina- és amphiclina-maradványokat. 76. ábra. A Koloska dolomit sziklái az arácsi völgyben. A Sándorhegyre vezető szekérúton, elhagyva a koloskai kőfejtőt, csakhamar vastag márgakomplexusba jutunk. Sötét, kékesszürke márga és a közbeékelődő keményebb mészmárga uralkodik itt, mely czementgyártásra fölöttébb alkalmasnak látszik. Elmállva sárgásszürkévé, drapszínűvé válik. A leveles, palás-márga nagyon szabályosan dől NW. felé, azonban 9 h irányt tartó leveles repedések sűrűn szeldesik. Egészen fel a veszprémi fensík lapjáig nagyon egynemű a kőzet, csupán az arácsi zsidótemető alatt, a mély vízmosásokban és az ezek egyikében felkapaszkodó úton van sötétszürke palás-agyag feltárva. Az út nagy kanyarodással emelkedik a márgák között a platóra. Nem messzire a kőfejtőtől növénymaradványok vannak a márgában, ezek társaságában: Gervilleia angusta GOLDF. valamivel följebb:
