Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
V. Fejezet. A felső triász
116 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 134 kagylófajok maradványait és meg nem határozható csigák lenyomatait meg kőbeleit gyűjtöttem. A közbülső dolomitpadok felett a fődolomitig még 200 lépésnyi távolság van, amelyet sárgásszürke szilárd mészkő foglal el. Ez a sándorhegyi mészkő, amelyet az Arácsivölgy geologiai metszetének leírásánál azonnal meg fogunk ismerni. Az arácsi Koloskavölgy és a Sándorhegy. (Lásd a X. táblán lévő geologiai térképet és a IV. tábla E szelvényét.) Az arácsi völgyben, mindjárt a falu utolsó házai megett, pannóniai brecscsás konglomerát alatt a felső werfeni likacsos, lemezes-dolomit murvavágója tárja fel a völgy baloldalát; azután a lemezes mészkő kövületekkel telt szabályos márga közös padjai következnek. A kagylós-mész drapszínű és sötét-barnásszürke merev mészkövei, valamint a Tracliyceras Reitzi zöldessárga mészkövei és a tufás pietra verde-s zöldes és sötétszürke agyagos vagy homokköves kőzetei, meg a tűzköves vörös tridentinus-mészkő tuskói rendetlen összevisszaságban, omladék alakjában, borítják az erdős, cserjés lejtőt. A törmelék nagyon szilárd voltából és csaknem márgás óriásbreccsás összeczementezettségéből azt sejtem, hogy a völgy valami mellék leveles törést ért el, amely a baloldali hegylejtőn nem nagy távolságban a völgyet párhuzamosan kíséri. Éppen csak, hogy a kagylós-mész és a reitzi-rétegek összetöredezett rétegei állnak ki szálban az úton egy kis folton. Eöljebb murvavágóhely van. Majd szilárd mészkősziklák közé szorul a völgy; a füredi mészkő legtípusosabb rétegeit itt láthatjuk. Amíg a völgy alsó nyílásában a felső werfeni rétegek és a megyehegyi-dolomit NW felé 35°-al hajlanak, a völgyszoros felső részén a füredi mészkő északi irányban a völgy baloldalán 30°-os, a jobb oldalán 35°-os dőlésű. A völgy jobboldalán levő kőfolyáson a füredi-mészkő vaskos padja alól sárgás mészmárga lemezeket vágtam ki, amelyekben fosszilia nyomok voltak. « A füredi-mészkő vaskos, kissé dolomitos padjain, amelyek vastagságát a bal oldalon 10—12 méterrel mértem, a jobboldali sziklákon (71. ábra) 20 méterre becsültem : márgagumós, vékonyabban rétegezett mészkő nyugszik. Ennek márgás egyenetlen lapjain vékonjr chondrites-féle elágazások vannak (73. ábra) 1; sötétebb mészkődarabkák breccsássá teszik a mészkövet. Ezekben a lemezekben Daonella cf. reticulata Mojs., D. cf. Pichleri GÜMB., Amphiclina cf. squamula BITTN. maradványokat találtam. A Csopaki-árok Trachyceras Aon zónájának felelnek meg. Ezt a márgás réteglapokkal borított világosszürke, sárgafoltos mészkövet több helyen fejtik, minthogy nagy táblák vághatok belőle, amelyek 10—12 cm. csekély vastagságuk daczára annyira szilárdak, hogy még kocsival járt útátereszül is alkalmasak. Vastagságukat a rétegek vastagsága adja. Csaknem valamennyi feltárásban, ú. m.: Arácson, Csopakon, Balatonfüreden: a Tamáshegyen és a Szákahegyen, Szentantalfán : a Hangyáserdőn, Kádártán, stb. stb. a BÖCKH J.-tól felső márgacsoportként jelzett képződmény közvetlen feküjét alkotja. Csopakon és Balatonfüreden a merev, hasadékos, kissé dolomitos, kőfejtésre nem alkalmas, típusos füredi-mészkövön nyugszik és ettől élesen el nem választható. A többi helyen, ahol a füredi-mészkő hiányzik, a tridentinus-mészkőből fejlődik ki. 1 Lásd fent a 123. oldalon.
